Hogyan legyünk szimpatikusabbak a tudomány szerint?

A tudósok azt találták, hogy minél kifejezőbb az arcod, annál szimpatikusabb vagy másoknak

A kommunikációnk jelentős része nem verbális. Az általunk küldött információ nagy részét azt teszi ki, ahogyan a testünket és az arcunkat mozgatjuk, vagy a kommunikációt kísérő egyéb mozdulatokat tesszük. Ám ennek a nem verbális kommunikációnak lehet egy másik szerepe is: észrevétlenül szimpatikussá tehet minket.

A gesztusok révén szimpatikusabbá válhatunk?

Egy új kutatás szerint az arckifejezések (a mosolytól a szemöldök felhúzásáig minden) fokozott használata miatt jobban kedvelhetnek minket. És ezt a saját előnyünkre is fordíthatjuk.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, az arckifejezéseket régóta az érzelmek közvetítésének elsődleges eszközének tekintik. A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált, az Eithne Kavanagh, Jamie Whitehouse és Bridget M. Waller, a Nottingham Trent Egyetem munkatársai által vezetett tanulmány azonban tágabb perspektívát vizsgált. 

A nem verbális kommunikáció észrevétlenül szimpatikussá tehet minket
Fotó: Pinterest

Az arckifejezést mint a különböző interperszonális célok elérésére használt társas eszközt elemezték és érdekes következtetéseket vontak le.

A kutatók több mint 1500 természetes beszélgetést elemeztek. A tanulmány első részében 52 emberrel folytatott félig strukturált videóhívások résztvevőiként rögzítették az emberi reakciókat hétköznapi forgatókönyvek során. A hívásokban a humortól a kínos helyzeteken át a konfliktusig terjedő viselkedésformák szerepeltek. 

Ezt követően a résztvevők olyan klipeket rögzítettek az arcukról, amelyekben társadalmi célok elérését tűzték ki célul:

• barátságosnak tűnni,
• fenyegetőnek látszani, vagy
• ellenszenv kiváltása nélkül nemet mondani.

A vizsgálat második részében a korábban említett videohívások közül mutattak meg néhány felvételt több mint 170 résztvevőnek, akiket arra kértek, hogy értékeljék a beszélők érzelmeit és arckifejezéseit, valamint azt, hogy mennyire szimpatikusak. És itt jött a csavar a történetben.

 

Segíthet sikeresen helytállni a különböző szociális helyzetekben

Azokat a résztvevőket, akiknek az arca kifejezőbb volt, általában jobban kedvelték és szimpatikusabbnak tartották. A tanulmány megállapította, hogy a kifejezőbb arcú személyeket általában hozzáértőbbnek, kompetensebbnek és megnyerőbbnek látták. Ez összhangban van a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint

 az érzelmileg kifejező egyének gyakran jobbak a társas kötelékek kialakításában és fenntartásában.

A szakemberek az arckifejezés és a személyiségjegyek közötti kapcsolatot is vizsgálták: szignifikáns összefüggéseket találtak az elfogadhatósággal és az extraverzióval. A „kellemesebb” és extrovertáltabb egyének következetesen kifejezőbbek voltak arckifejezésben. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy az arckifejezés a szociális eszköztáruk szerves részét képezi, ami segíthet eligazodni és sikeresen helytállni a különböző szociális helyzetekben.

A tudósok azt találták, hogy minél kifejezőbb az arcod, annál szimpatikusabb vagy másoknak
Fotó: JACOBLUND/GETTY

Ez az első nagyszabású tanulmány, amely az arckifejezést valós interakciókban vizsgálja. Bizonyítékaink azt mutatják, hogy az arckifejezés összefügg a pozitív szociális eredményekkel. Ez arra utal, hogy az expresszívebb emberek sikeresebbek a társas partnerek megnyerésében és a kapcsolatok kiépítésében. Mindez a konfliktusmegoldásban is fontos lehet

 – mondta Dr. Eithne Kavanagh, az NTU Társadalomtudományi Karának tudományos munkatársa és a tanulmány vezető szerzője a ZME Science online tudományos portálnak.

A tanulmány fő megállapítása tehát az, hogy az arckifejezések előnyt jelenthetnek. Az eredmények arra utalnak, hogy „az arc viselkedése stabil egyéni különbséget jelent, amely szociális előnyökkel jár, ami affiliatív, adaptív funkcióra utal”.

Ennek azonban további hatásai lehetnek a társadalmi dinamika és a kommunikáció megértésére. 

A tanulmány azt sugallja, hogy az arckifejezés adaptív funkciót tölt be, fokozva a társadalmi kötődést és a konfliktusok megoldását.

 Ezek a felismerések a pszichológiától és a társadalomtudományoktól a mesterséges intelligenciáig és az ember-számítógép interakcióig terjedő területeken egyaránt hasznosíthatók.