A Bristoli Egyetem csapata azt is megfigyelte, hogy lepkék és molyok által hordozott statikus elektromosság eltér különböző fajoknál, és ezek a variációk az ökológiájukban lévő különbségekkel korrelál, mint például, hogy látogatják-e a virágokat, trópusi környezetből valók-e, vagy hogy nappal, vagy éjszaka repülnek-e?
Ez az első bizonyítéka annak, hogy egy állat által akkumulált statikus elektromosság mennyisége egy adaptív jellemző, és ennélfogva az evolúció a természetes szelekcióval hatással van rá.
Azt már tudták, hogy repüléskor sok állatfaj akkumulálja a statikus elektromosságot, valószínűleg a levegővel való súrlódás révén. Az is felmerült, hogy ez a statikus elektromosság javíthatja a viráglátogató állatok, mint a méhek és kolibrik,beporzó képességét, azzal, hogy elektrosztatikus vonzással vonzza a pollent. Az viszont nem volt ismert, hogy ez a beporzók szélesebb sorára, mint például a lepkék és molyok, vonatkozik.
A tanulmányban 11 fajból 269 lepkét és molyt vizsgáltak, melyek 5 különböző kontinens bennszülöttje és sok különböző ökológiai fülke lakója.
Felmerül a kérdés, hogy a természetes szelekció hogyan és miért vezetett oda, hogy az állatok profitáljanak, vagy szenvedjenek a felhalmozott statikus elektromosság mennyiségétől.
A lepkék és molyok annyi statikus elektromosságot halmoznak fel, amikor repülnek, hogy a pollent magukhoz húzzák a pollent, amikor megközelítenek egy virágot.
Ez azt jelenti, hogy a beporzáshoz nem kell érintkezniük a virágokkal, és ezért nagyon jó beporzók és fontosak a virágzó ökoszisztémáink funkcionálásához.
(forrás: Bristoli Egyetem: https://www.bristol.ac.uk/)