Az „örök vegyi anyagokat” elnyeli az emberi bőr

A perfluor-alkil anyagokat széles körben használja az ipar és a fogyasztói termékekben is alkalmazzák, például a vízálló ruháknál és az iskolai egyenruháknál, a személyi kozmetikai termékekben, víz- és folttaszító tulajdonságaik miatt.

17 gyakran használt „örökös kemikália” tanulmánya azt mutatja, hogy ezeket a toxikus anyagokat könnyen elnyeli az emberi bőr. Egy új, az Environmental International magazinban publikált kutatás első ízben igazolja, hogy a PFAS (perfluor-alkil anyagok: olyan vegyszerek, amik nem bomlanak le a természetben) széles köre áthatol a bőrön és eléri a test vérkeringését. - írja a Birminghami Egyetem honlapján.

Bár vannak anyagok, amiket a kormányrendelet betiltott, de többit még széles körben használják és toxikus hatásukat még nem teljesen vizsgálták.

Az már ismert, hogy más utakon belépnek a testbe ezek a vegyszerek, például légzéssel, vagy táplálékkal, vízzel való elfogyasztással, és az is ismert, hogy ártalmas egészségügyi hatásai vannak, mint például a védőoltásra adott csökkent immunreakció, károsítja a májfunkciót és csökkenti a születési súlyt.

Általában azt gondolták, hogy a perfluor-alkilok nem képesek áthatolni a bőrön, bár friss tanulmányok kapcsolatot mutatnak a kozmetikai termékek használata és az emberi vérben és anyatejben lévő perfluor-alkil  koncentráció között. Az új tanulmány a legátfogóbb felmérés eddig, amely vizsgálta a perfluor-alkil  bőrben való abszorpcióját és megerősítette, hogy a legtöbb belép a testbe ezen az úton.

 

Korábban elvetették, hogy ezek a vegyszerek beléphetnek a bőrbe, mivel a molekulák ionizáltak. Úgy vélték, hogy az elektromos töltés miatt, ami víztaszítóvá és folttaszítóvá teszi őket, nem képesek átmenni a bőrmembránon.

A kutatás 17 különböző perfluor-alkilt vizsgált. A vegyületeket aszerint szelektálták, hogy legszélesebb körben használatosak, és toxikus szempontból a legszélesebb körben tanulmányozottak és hogy milyen más módokon vannak kitéve az emberek ezeknek. Nagyon szignifikánsan megegyeznek azokkal a vegyszerekkel, amiket az EU Ivóvíz Irányelve szabályoz.

A perfluor-alkil anyagokat széles körben használja az ipar és a fogyasztói termékekben is alkalmazzák, például a vízálló ruháknál és az iskolai egyenruháknál, a személyi kozmetikai termékekben, víz- és folttaszító tulajdonságaik miatt.
Fotó: Birminghami Egyetem

 

A kísérletben 3D-s emberi bőrrel ekvivalens modelleket használtak: ezek többrétegű laboratóriumban növesztett szövetek, amik utánozzák a normál emberi bőr tulajdonságait. Nagyon fontos: nem használtak állatokat a vizsgálathoz!

 

Mindegyik vegyszernél felmérték, hogy milyen arányban nyelik el, nem nyelik el, vagy tartják vissza a modellek.

A 17 vizsgált perfluor-alkilból 15 jelentős bőrelnyelést mutatott – az expozíciós dózis legalább 5%-a elnyelődött. A vizsgált expozíciós dózisnál a legszabályozottabb perfluo-alkil vegyület (perfluoro octanoic acid (PFOA)) esetén a vérben való abszorpció 13.5% volt, az alkalmazott dózis további 38 %-át visszatartotta a bőr, ami a vérkeringésben való potenciális hosszabb távú abszorpció.

Úgy tűnik, hogy az elnyelt mennyiség a molekulában lévő szénlánc hosszúságával korrelál. A hosszabb szénláncú vegyületek kevésbé nyelődnek el, míg a rövidebb szénláncúak könnyebben. A rövidebb szénláncú vegyületeket azért vezették be, hogy lecseréljék a hosszabb szénláncú perfluor-alkil vegyületeket, mint a PFOA. Például a perfluoro pentánsav abszorpciója a PFOA négyszerese, 59%.

Az ipar a rövidebb szénláncú vegyszerek felé mozdul, mert úgy vélik, hogy kevésbé toxikusak – azonban ezekből többet nyelünk el.

(Forrás: Birminghami Egyetem:  https://www.birmingham.ac.uk/)