Bálnák kommunikációja: végre megérhetjük őket?

A bálnák kommunikációja hasonlóságot mutathat az emberi nyelvvel

A nagy ámbráscet kommunikációját tanulmányozó kutatók azt állítják, hogy olyan kifinomult struktúrákat tártak fel, amelyek hasonlóak az emberi nyelvben találhatókhoz. A bálnák kommunikációja azonban igazán érdekes: ritmikus kattanási sorozatok, úgynevezett codák segítségével kommunikálnak egymással. A szakemberek most azonosították ezeknek a kódoknak az alapvető építőköveit, amelyeket „a bálna fonetikai ábécéként” írtak le.

Miért érdekes a bálnák kommunikációja?

A nagy ámbráscetek kommunikációját tanulmányozó kutatók azt állítják, hogy az emberi nyelvhez hasonló, kifinomult struktúrákat fedeztek fel. És a bálnák kommunikációja összefüggésben lehet a bálnák vadászati módszereivel, kommunikációjával is.

A nagy ámbráscetek lassú úszók, a tintahalak viszont gyorsak. Hogyan tudnak ezek a bálnák tintahalat fogni, ha csak öt kilométeres óránkénti sebességgel tudnak mozogni? A tintahalak haladnak nagyon lassan? Vagy a bálna kábítja el őket a hangjával? Mi történik odalent? Senki sem tudja 

– mondta Kirsten Young, az Exeteri Egyetem tengerkutatója a BBC online portájának.

A bálnák kommunikációja hasonlóságot mutathat az emberi nyelvvel 
Fotó: Amanda Cotton/Project CETI

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a nagy ámbrásceteket nehéz tanulmányozni. Életük nagy részét a napfény elérhetetlen mélységében töltik táplálkozással vagy vadászattal. Több mint három kilométer mélyre képesek merülni, és két órán át képesek visszatartani a lélegzetüket.

A bálnák kommunikációja igazán figyelemreméltó: a megfigyelések szerint ezer méteres mélységben a csoport nagy része ugyanabba az irányba néz, egymás mellett helyezkedik el, de több kilométeres területen.

Ez idő alatt végig „beszélgetnek”, tehát kattognak. A bálnák körülbelül egy óra elteltével a csoport szinkronban emelkednek a felszínre, aztán újra lemerülnek. 

A bálna nyelv megfejtése tehát bonyolult feladat. Ráadásul a bálnák kommunikációja és emberi nyelv úgy tűnik, hogy igencsak hasonló. 

 

Miben hasonlít a nagy ámbráscet kommunikációja az emberi nyelvhez?

Mit jelent tehát a bálna kommunikáció? Ma a modern technológia segít a kutatóknak átvizsgálni a kapcsolódó, hatalmas adathalmazokat, amely feltárhatja a bálnák kommunikációja kapcsán tapasztalható, eddig ismeretlen sokszínűségét és összetettségét. A Ceti szervezet (a CETI projekt bálnákat tanulmányoz) kutatói most azt állítják, hogy a mesterséges intelligenciát felhasználva képesek az „ámbráscetek fonetikus ábécéjének” dekódolására. Így 

megfejthetővé válik az ámbráscet kommunikációja; a mesterséges intelligencia a bálna nyelv dekódolásában is nagy segítséget nyújthat.

Shane Gero, a Ceti biológia vezetője a Karib-tenger keleti részén élő mintegy négyszáz ámbráscet társas és hangi viselkedését tanulmányozta az elmúlt húsz évben. Több ezer órányi megfigyelés révén a bálnák hangadásának korábban soha nem megfigyelt, bonyolult mintázatait fedezték fel. A szakemberek az emberi nyelvhez és beszédhez hasonló struktúrákat azonosítottak az ámbráscetek kommunikációjában. De mit jelent a bálnák beszéde?

A nagy ámbráscetek folyamatos kommunikációban állnak egymással, még akkor is, ha a mélyben egyedül keresnek táplálékot
Fotó: Amanda Cotton/Project CETI

A nagy ámbráscetek többszintű, matrilineáris társadalmakban élnek: a nőstények több generációs csoportokban, míg a hímek az óceánokat járják. A bálnák összetett társas viselkedésükről és a csoportos döntéshozatalról ismertek, ami kifinomult kommunikációt igényel. Képesek például csoportként alkalmazkodni viselkedésükhöz, amikor a ragadozókkal szemben védekeznek

 – magyarázta Shane Gero, hozzátéve, hogy az állatok egymással ritmikus kattintássorozatok, úgynevezett ámbráscet coda segítségével kommunikálnak.

A tudósok korábban úgy gondolták, hogy az ámbrásceteknek mindössze 21 codatípusuk van (mindegyik három és negyven közötti gyors kattintásból áll), a Ceti kutatói azonban:

• közel 9000 felvétel tanulmányozása után
• 156 különbözőt azonosítottak. 

Észrevették ezeknek a codáknak az alapvető építőelemeit is, amelyeket úgy azonosítottak, mint egy „bálna fonetikus ábécét”. Ez utóbbiak hasonlóak a fonémákhoz, az emberi nyelvben a hangok egységeihez, amelyek szavakat alkotnak. A bálna intelligencia tehát még további tanulmányozásra szorul.

A mesterséges intelligencia szerint a nagy ámbráscetek változtatják a codák általános sebességét, vagyis „tempóját”, valamint gyorsítanak és lassítanak.

 A szakemberek úgy gondolják, hogy a rögzített, finom variációk azt sugallják, hogy a bálnák hangja sokkal több információt hordozhat, mint azt korábban gondolták, ami nagyban kontextusfüggő.