Muszlim „szent város” épült ki Szulejmán szultán temetkezési helye körül
A szigetvári Zrínyi Vár Hóvári János termében 2024. június 28-án megtartott szimpóziumon hivatalosan is bejelentették, hogy Szulejmán szultán türbéje 2015-ben történt, világszenzációnak számító felfedezése után megkezdődik a nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért feltárás második szakasza. A szigetvári ostrom idején, 1566. szeptember 7-én kora hajnalban az uralkodói sátrában meghalt, ekkor már 72 éves Szulejmán szultán halála után, az aznap éjjel Szokullu Mehmed nagyvezír vezetésével megtartott szűk körű „válságtanácskozáson” úgy döntöttek, hogy az uralkodó halálát eltitkolják az utolsó nagy rohamra készülő oszmán sereg katonái előtt.
Ezért a szultán textíliákba csavart testét egy faládában, a sátron belül titokban eltemették. Azon a helyen, ahol Szulejmán teste 42 napig nyugodott a földben, és ahol a hagyomány szerint a belső szerveit is eltemették, fia és utódja, II. Szelim rendelkezésére az 1570-es években egy díszes síremléket emeltek. A 2013-tól folyó kutatómunka, illetve a 2015-ben elkezdett ásatások során bebizonyosodott, hogy az addigi feltételezésekkel szemben a szultáni sátor nem az Almás-patak mentén, a mai Magyar -Török Barátság Emlékpark területén, a szultáni mauzóleum pedig nem a -néphagyomány szerinti - turbéki plébániatemplom helyén, hanem a Turbék-zsibóti szőlőhegyen állt.
A kutatás első etapja tárta fel azt is, hogy a Szulejmán-türbe mellé dzsámit, derviskolostort, valamint az őrség számára egy laktanyát is építettek. De a feltárás azt is megmutatta, hogy a mauzóleum köré egy egész oszmán városka települt, ami példa nélkül áll a magyar hódoltsági területen.
Nemzetközileg is jelentős a most elkezdett kutatás
A 2019-ig folytatott kutatómunka már nem terjedhetett ki az elveszett oszmán „szent város” régészeti feltárására. A június 28-i tájékoztatón jelentette be Pap Norbert, az MTA doktora és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanszékvezető egyetemi tanára, hogy elkezdték a turbéki oszmán település kiterjedésének történeti földrajzi, geofizikai és archeológiai multidiszciplináris jellegű kutatási módszerrel való feltérképezését, illetve lehatárolását.
Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány operatív igazgatója kiemelte, hogy ez a Pécsi Tudományegyetemmel közösen folytatott projekt, a kutatás új fázisa elősegítheti a hódoltság korának jobb megértését, továbbá fontos és újabb része lehet a Magyarországon fennmaradt oszmán kori emlékeknek. Ehhez kapcsolódva Pap professzor, valamint Vass Péter, Szigetvár polgármestere elmondta, hogy a jelenleg elkezdett kutatás az érintett terület régészeti parkká, kulturális központtá való kiépítésével is szorosan összefügg.
Vass Péter polgármester szerint a szultáni türbe, és az ehhez kapcsolódó rendkívüli értéket jelentő archeológiai emlékek nemzetközi jelentőségűek,
ezért a tervezett régészeti park megnyitása Szigetvárt felhelyezi a világ turisztikai térképére is.
Trócsányi András, a PTE Természettudományi Kar dékánja, a Földrajzi és Földtudományi Intézet tanszékvezető egyetemi docense kiemelte, hogy Pap professzor geográfusként új szempontokat és felismeréseket hozott a Szulejmán-türbe és környezete tágabb értelmű kutatásában.
Rendkívül ritka, értékes aranydukát került elő a földből
A most elkezdett tudományos kutatómunka máris rendkívül ígéretes eredményeket hozott. Pap professzor bejelentette egy rendkívül ritka és nagy értékű aranykincs feltárását, amit Kitanics Máté, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, és a feltárás egyik főmunkatársa talált meg.
A 16. századi genovai aranydukát, amelynek előlapján Szent János és az állam vezetője, míg hátlapján Krisztus alakja látható, talán Zrínyi Miklós költő és hadvezér híres, 1664-es téli hadjárata idején kerülhetett az oszmán település földjébe, harci cselekmények közben.
A szigetvári hős dédunokája, ifj. Zrínyi Miklós horvát bán az 1663-1664-es török háború legsikeresebb hadvezére, 1664 télutóján mélyen betört a török megszállás alatt álló dél-magyarországi hódoltsági területre. A törökök számára a fő utánpótlást biztosító eszéki híd felgyújtása után Zrínyi a seregeivel Szigetvár alá vonult, és noha megfelelő ostromfegyverek hiányában a török kézen lévő szigeti erősség visszafoglalására ekkor még nem nyílt reális lehetőség, a turbéki oszmán települést megszállta és feldúlta a hadserege.
A hajdúi le akarták rombolni Szulejmán türbéjét is, amit Zrínyi akadályozott meg mondván, hogy élőkkel, nem pedig holtakkal hadakoznak.
Feltételezhető, hogy a páratlanul értékes arany pénzérme (alig 3-4 van csak belőle a világ gyűjteményeiben és az utolsót 8 millió forintnak megfelelő euróért vásárolták meg) ekkor került a földbe.
Hancz Erika turkológus, régész, a kutatás archeológiai vezetője számos frissen előkerült tárgyi leletet mutatott be, illetve ismertetett, amelyek mind arra utalnak, hogy egykor virágzó település lehetett a legnagyobb részt jelenleg még a föld alatt rejtőző oszmán „szent város”.
Pillanatnyilag a szultáni mauzóleum mellett állt egykori dzsámi kertjében lévő török temető azonosítása folyik, ahol több, a muszlimok körében szentként tisztelt dervist temethettek el. A jelenleg zajló nyári feltárási szakasz eredményeiről szeptemberben fognak beszámolni a kutatók.