Ezek a kecskék megkérdőjelezik, amit a gravitációról tudunk

Az alpesi kőszáli kecske az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak családjába és a kecskeformák alcsaládjába tartozó faj

Az alpesi kőszáli kecskék figyelemreméltó képességekről tesznek tanúbizonyságot, miközben a szinte függőleges sziklafalakon, vagy épp egy mesterséges gát oldalán egyensúlyoznak. Ezek az állatok egyszerűen dacolnak a gravitációval, aminek hátterében számos tényező húzódik.

Mintha nem is létezne a gravitáció

Ami ezen a képen történik, az a kecskék félelmetes és mágikusnak tűnő tulajdonságainak a bizonyítéka. A fotó Olaszországban készült a Cingino gátnál, az észak-olaszországi Gran Paradiso Nemzeti Parkban. Első pillantásra nem sok minden történik a gáton, de ott van néhány sötét folt, amire ha kicsit jobban ráközelítünk, akkor láthatjuk, hogy ezek valójában kecskék, amelyek egy látszólag függőleges építményen állnak. De hogyan lehetséges ez?

A képen alpesi kőszáli kecskék (Capra ibex) láthatók és a Capra nemzetség számos tagjához hasonlóan, ők is lenyűgöző mászó képességükről ismertek.

A képen alpesi kőszáli kecskék (Capra ibex), akik megkérdőjelezik, amit a gravitációról tudunk
Fotó: Imgur / Wikipedia

 Ezek a fürge állatok az európai Alpokban őshonosak, és szorosan kötődnek az olaszországi Gran Paradiso Nemzeti Parkhoz. 

A 19. századra a vadászat miatt majdnem kipusztultak és vadonban kevesebb mint száz példány élt, az is mind a Gran Paradisóban. De ami itt történik, az nem kapcsolódik ehhez.

A válasz az evolúciós alkalmazkodásukban és az alapvető tápanyagok keresésében rejlik. A gátfalak gazdag ásványi sóforrást biztosítanak, amelyre a kecskéknek szükségük van az egészségük érdekében, különösen kalcium és magnézium formájában. Az állatok a falakat nyalogatva jutnak a csontjaik és szarvaik fejlődéséhez és fenntartásához fontos ásványi anyagokhoz. Ám ez egy olyan hely is, ahol biztonságban vannak a ragadozóktól, hiszen melyik ragadozó mászna fel oda?

 – magyarázták a kutatók a ZME Science online tudományos portálnak.

Természetes alpesi környezetükben a kőszáli kecskék ezeket az ásványi anyagokat jellemzően bizonyos növényekből nyerik. A források szűkössége azonban arra késztette őket, hogy alternatívákat keressenek. A gátak betonfelületei – amelyek az építőanyagok és az építési folyamatok miatt – gyakran gazdagok a sókban, hozzáférhető és koncentrált forrását jelentik ezeknek a létfontosságú tápanyagoknak.

 

Generációkon keresztül fejlesztették ki

Ezek a kecskék kivételes egyensúlyérzékkel és pontossággal rendelkeznek, speciális patáikkal a legapróbb párkányokon és réseken is „meg tudnak tapadni”. A kőszáli állatok patái ugyanis hasított végűek, amelyek a tapadás fokozása érdekében szétnyílnak. A durva, gumiszerű tappancsok biztosítják a tapadást, lehetővé téve számukra, hogy a szinte függőleges felületeken is biztos lábakon álljanak.

Ezt a fizikai képességet generációkon keresztül fejlesztették ki az alattomos hegyvidéki környezethez való alkalmazkodás érdekében. 

Ha belegondolunk, a mászás szempontjából a gát nem más, mint egy sziklás hegy és ezek a kecskék nagyon jól tudnak mászni ezen a terepen

 – hangsúlyozták a szakemberek, kiemelve, hogy ez a figyelemre méltó képesség azonban nem menti meg őket minden természetvédelmi problémától. 

Az alpesi kőszáli kecske az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak családjába és a kecskeformák alcsaládjába tartozó faj
Fotó: Vittorio Morletto

Bár az alpesi kőszáli kecskék száma az elmúlt évszázadban nőtt, úgynevezett genetikai szűkületen mentek keresztül. Ez azt jelenti, hogy 

sebezhetőek a betegségekkel szemben, mivel immunrendszerük alacsony változatosságú. 

A problémát ráadásul súlyosbítja a házi kecskékkel való hibridizáció, amelyek néha bekeverednek az alpesi kőszáli kecskék élőhelyére.

Fontos, miközben rácsodálkozunk a gravitációval dacoló kőszáli kecskék látványára, hogy elgondolkodjunk történetükön és evolúciójukon is. Ezek a kecskék valóban figyelemre méltó teremtmények.