Még az aszfalt is megolvadt a lebombázott Hamburgban

Múlt-kor cikk, Múlt-korcikk, 07.28., lebombázott Hamburg,  lebombázottHamburg
Hamburg romjai egy szemtanú fotóján
Vágólapra másolva!
A lakosság ellen indított légitámadások nem a második világháborúban kezdődtek, de itt teljesedtek ki igazán. Az angolszász szövetségesek 1942 után fontosnak látták a módszert a győzelem eléréséhez. Az egyik legfontosabb szőnyegbombázás a Gomorrah hadművelet nevet kapta, és fő célpontja Hamburg volt. A bibliai Gomorra városához való utalás pedig már a támadás végrehajtásának körülményeire is rávilágít.
Vágólapra másolva!

Az új háborús tér

A 20. század elején a légi hadviselés még meglehetősen kezdetleges volt, módszertana és doktrínái az első világháború tapasztalataira épültek. 

A világháború harceljárásaiban már szerepelt a lakossági célpontok bombázása, a két háború között ez továbbfejlődött, a második világháborúban pedig kiteljesedett. 

A német-angol légiharcokat tekintve az angol vadászok nem tudták elkísérni a rövid ideig ellenséges légtérben tevékenykedő bombázókat. Ellenben a németek franciaországi támaszpontjaikról viszonylag könnyen és gyorsan elérték Anglia nagyvárosait.

Múlt-kor cikk, Múlt-korcikk, 07.28., lebombázott Hamburg,  lebombázottHamburg
elpusztult lakónegyed a lebombázott városban
Fotó: Forrás: Wikimedia - Buidhe 

Győzelmet reméltek

1942 után mindinkább megszaporodtak a civil célpontok ellen irányuló terrorbombázások, amit mind a németek, mind a szövetségesek egyre gyakrabban és intenzívebben igyekeztek végrehajtani. Az egyik legjelentősebb ezek közül 1943 július végén történt, amikor Hamburgot rombolták porig.

Miután az új stratégiai szemlélet – mely szerint nem a gyárak és az infrastruktúra jelentette a fő célpontot, hanem a lakóövezetek – megszületett, Churchill és Roosevelt is azt remélte, hogy néhány jelentős város és ezek ellen indított nagyobb volumenű támadás elegendő lesz ahhoz, hogy ellenségük feltétel nélkül megadja magát.

A Gomorrah hadművelet

Hamburg már ekkor is a kontinentális Európa egyik legjelentősebb kikötőjével rendelkezett, emellett pedig a Harmadik Birodalom második legnagyobb városa volt, így nem csoda, hogy hamar célkeresztbe került. Azonban a támadása nem volt egyszerű, számos légvédelmi ágyú és gépágyú védte a települést. Épp ezért a német radarok megtévesztésére is komoly gondot fordítottak.

Ehhez Joan Curran brit tudós ötletét használták fel, aki rájött, hogy ha vékony alumíniumcsíkokat juttatnak a levegőbe, megzavarják a német felderítőrendszert. 

1943. július 24-én éjszaka ledobták az első bombákat, és a szokatlanul száraz és forró nyarat szenvedő városban szinte azonnal kitört a pánik.

Múlt-kor cikk, Múlt-korcikk, 07.28., lebombázott Hamburg,  lebombázottHamburg
Hamburg romjai egy szemtanú fotóján
Fotó: Forrás: Wikimedia -  Royal Air Force official photographer

A támadás csúcsa július 27-én volt. Aznap több, mint 2300 tonna bombát dobtak a városra, aminek következtében mintegy 20 ezer ember halt meg. A város lángokban állt és a forró hő hatására létrejött szél sebessége elérte a 240 km/h-t.

A tűz és a forróság miatt az óvóhelyek oxigénhiányosak voltak, de az utcán is olyan forróság volt, hogy több helyen megolvadtak az épületek ablakai és az aszfalt is. 

A pusztítás mérték jól mutatja, hogy a visszavonuló angol bombázók pilótái még 320 km-es távolságból is látták a város füstoszlopait.

Múlt-kor cikk, Múlt-korcikk, 07.28., lebombázott Hamburg,  lebombázottHamburg
a brit légitámadás utáni pusztítás
Fotó: Forrás: Wikimedia - Bundesarchiv - Bundesarchiv, Bild 183-H26796 / CC-BY-SA 3.0

A német veszteségek minden téren hatalmasak voltak: a halálos áldozatok számát mintegy 40 ezerre, a sebesültekét 180 ezerre becsülik. Több, mint 1 millióan el is menekültek a támadások alatt. A lakóépületek kétharmada teljesen elpusztult, de a bombázás súlyosan érintette az ipari létesítményeket, és az infrastruktúrát is. 

A pusztítás mértékét a britek London bombázásához hasonlították, de sokkal közelebb állt az 1945 augusztusában Hirosima és Nagaszaki ellen végrehajtott atomtámadásokhoz.

 Ugyan a feljegyzések szerint a hadvezetés és maga Hitler is tartott hasonló akcióktól, a Gomorrah hadművelet mégsem hozta meg a kívánt sikert. A pusztítás mértéke ellenére a város viszonylag gyorsan lábra állt, és 1944 elején a fegyvergyártó üzemekben újra termelés folyt.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!