Az életét kockáztatta a Machu Picchu felfedezője

Machu Picchu közel száz évvel a felfedezése után

Fotó: DIEGO RADAMES

Hiram Bingham neve joggal sorolható a nagy felfedezők és régészek közé, hiszen Machu Picchu megtalálása legalább akkora szenzáció volt, mint az ókori Trója feltárása. Bár felismerte a megtalált romok jelentőségét, az ősi városokat tévesen azonosította.

Az inka fellegvár megtalálója már egyetemi tanulmányai során elmélyült a dél-amerikai történelem és kultúra világában. A történészként diplomázó fiatalember később a Yale Egyetem tanáraként adta tovább mindazt, amit a földrészről tudott.

Nem elégedett meg azonban a kényelmes, minden bizonnyal jól fizető állásával. 

Az ismeretlenbe vágyódó kalandor mindenképpen fel szerette volna kutatni az egykor letűnt inka civilizáció településeit. 

A helyiek nélkül nem ment volna

Eltökéltsége nem ismert akadályokat: 1911-re a Yale Egyetemmel közösen szervezve készen álltak egy expedíció személyi és anyagi feltételei, így már Peruba utazhatott, hogy nekivágjon az ország végtelennek tűnő dzsungelének. 

Bingham a felfedezőútján, 1911-ben
Fotó: Wikipedia

Bingham eltökélte magát az ősi inka városok megtalálására, ennek érdekében pedig minden lehetséges forrást felhasznált. A spanyol krónikák és a geográfusok térképei mellett a helybéliek beszámolóira támaszkodva indult el megkeresni az elveszett birodalom városait. 1911 júliusában érkeztek a perui Cuzcóba. Hosszas kérdezősködést követően egy környékbeli farmer, Melchor Arteaga a tudomásukra hozta, hogy ismer a közelben egy romot, amit talán érdemes megnézni. 

Az évszak ellenére az időjárás nem éppen a legjobb oldalát mutatta. A szemerkélő esőben, csúszós, sáros, úttalan utakon indultak el ahhoz a magaslathoz, amit az őslakosok csak „Öreg Hegynek” neveztek.

A felfedezők, nem egyszer életük kockáztatásával jutottak el egy kis kunyhóhoz, ahonnan egy helyi gazda fia vállalta a további kalauzolásukat. Az itt élő család jól ismerte a hegyet, hiszen a romok között kialakított teraszokon földet műveltek, ahogy egykor az inkák is.

Az őslakos építészet remekműve

A rossz látási viszonyok ellenére épségben felértek a romokhoz, ahol egy sűrű növényzettel benőtt település tárult Bingham elé. Amint azonban jobban szemügyre vette, a lelkes történészt ámulatba ejtette a hihetetlen precizitással megépített város. Először egy vízvezetéket, templomot és egy palotát vélt felfedezni. Az ott tapasztaltakról részletes feljegyzéseket és fényképeket is készített, melyek később jó kiindulási alapot jelentettek a további kutatásokhoz.

Bingham úgy vélte, révbe ért, és megtalálta a rég elveszett Vilcabambát. A feltételezése azonban nem volt helytálló. 

Ugyan nyomára bukkant az általa keresett településnek is, azt tévesen egy másik várossal azonosította. Machu Picchu romjai egy egészen új, addig nem ismert inka fellegvár történetét rejtették.

a város 1912-ben
Fotó: Wikipedia

A felfedezés óriási volt, ezért nem volt kérdéses, hogy még visszatérnek Machu Picchuba, hiszen részletesebben is meg akarták ismerni a várost és titkait. Az épületek kövei olyan pontosan voltak faragva és összeillesztve, hogy egy kést sem tudtak közéjük csúsztatni.

A feltárások során a mindennapi élethez használt tárgyak mellett arany eszközök és különböző ékszerek is előkerültek a föld mélyéből. Ezeknek egy részét az egyetem az Egyesült Államokba szállította, hogy kiállíthassák. 

Peru az elmúlt évtizedekben többször is kifejezte igényét a Yale Egyetem felé, hogy szolgáltassák vissza azokat a kincseket, amelyeket Bingham hozott el útjai során az országból. A kirobbant vitát végül 2010-ben sikerült lezárni.

A megegyezés szerint egy perui egyetem őrzi tovább a leleteket. A több, mint száz éve indított expedíció által felfedezett és összegyűjtött tárgyak utolsó szállítmánya 2023-ban érkezett vissza hazájába. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.