A kutatók a Journal of Deep Space Exploration című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányban vázolták fel terveiket: a tesztmisszióra 2030 előtt kerülhet sor, és egy körülbelül 30 méter átmérőjű aszteroida lesz a célpont.
A kutatócsoport szerint a tervezett űreszköz két részből áll majd: egy "megfigyelőből és egy becsapódási eszközből", amelyeket együttesen terveznek útnak indítani.
Elsőként a megfigyelő szonda fog megérkezni, amely három-hat hónapig manőverezik a kisbolygó körül, miközben elemzi azt. Ezután érkezik a becsapódást elvégző szonda, és a megfigyelő űreszköz által gyűjtött adatokra támaszkodva az ütközéssel megsemmisíti az aszteroidát.
A NASA a közelmúltban tesztelte saját bolygóvédelmi rendszerét; ennek legnagyobb eredménye a Dimorphos aszteroida 2022-es eltalálása volt, amely során a DART nevű űrszonda nekirepült a 170 méter átmérőjű kisbolygónak. Az ütközés hatására az űrszikla ugyan nem semmisült meg, ám alakja, pályája és keringési ideje módosult. Az amerikai űrkutatási hivatal sikerként könyvelte el a missziót.
A Föld megóvását célzó intézkedések ugyanakkor itt még nem érnek véget, a NASA ugyanis egy új űrteleszkópot fejlesztett ki; a NEO Surveyort (a NEO itt a földközeli objektumok rövidítése) 2028 júniusában küldik az űrbe, feladata pedig a potenciálisan veszélyes objektumok észlelése lesz.
A földközeli objektumok olyan aszteroidák és üstökösök, amelyek pályája legalább 195 millió kilométerre közelíti meg a Napot. A legtöbb földközeli objektum olyan aszteroida, amelynek mérete a néhány métertől a közel 40 kilométeres átmérőig terjed.
Napjainkig már több mint 15 000 földközeli objektumot fedeztek fel a csillagászok, a szám a jövőben várhatóan nőni fog. Becslések alapján több millió űrszikla lehet szülőbolygónk közelében.
Számítások szerint a 140 méter vagy annál nagyobb átmérőjű objektumok becsapódása okozna globális katasztrófát, ezért főként ezeket az űrsziklákat monitorozzák a világ űrügynökségei. Az 1 km-nél nagyobb objektumok közül körülbelül 800-at tartanak számon, de becslések szerint még 200 maradt felfedezetlen.