44 ezer éves farkas olvadt ki a jégből; félelmetes, mit találtak a testében

Illusztráció

Fotó: AFP

Elképesztő állapotban őrződött meg az a 44 000 éve élt farkas, amelynek maradványait Oroszország keleti felén fedezték fel. Az ősi állat maradványa ráadásul olyan baktériumokat és vírusokat rejthet, amelyek ismét aktívvá válhatnak, így tanulmányozásuk létfontosságú lehet egy potenciális járvány megfékezésében.

2021-ben a kelet-oroszországi Jakutföld lakói egy 44 000 éves farkast találtak, amelynek teste az örökké fagyott talaj, a permafroszt csapdájába esett. Mivel a globális átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, a permafroszt fokozatosan felenged, ennek hatására pedig régen kihalt állatok kiváló állapotban megőrződött maradványai kerülnek felszínre.

A pleisztocén alatt élt farkas egy mára kihalt faj képviselője lehetett, és nagyobb volt ma élő rokonainál
Fotó: AFP

Az oroszországi Jakutszkban található Északkeleti Szövetségi Egyetem kutatói most alaposan tanulmányozták a mumifikálódott állat maradványait, hogy többet tudjanak meg róla.

A fagyos körülmények segítették a pleisztocén korabeli ragadozó mumifikálódását és tökéletes megőrzését. Fogai és szőrzetének nagy része, valamint egyes szervei kiváló állapotban maradtak meg.

Ez valóban megdöbbentő és egyedülálló lelet, figyelembe véve, hogy teljes, kifejlett pleisztocén kori farkasmaradványt eddig még nem sikerült felfedezni

– nyilatkozta a Business Insider magazinnak Robert Losey, az Albertai Egyetem antropológusa, aki nem vett részt a kutatásban.

Egy ilyen jól megőrződött ősi állat vizsgálatából sok mindent ki lehet deríteni, többek között képet kaphatunk a genetikájáról, életmódjáról, étrendjéről és arról is, hogy milyen ősi baktériumokat, vírusokat hordozott a szervezetében.

Egyes baktériumok évezredekig képesek fennmaradni, és ezek egyfajta tanúi az ősi koroknak

- mondta Artyemij Goncsarov, a Kísérleti Orvostudományi Intézet kutatója a kiadott közleményben.

Mit rejtett a farkas gyomra?

A 44 000 éves farkas egy mára kihalt fajhoz tartozott, és valószínűleg termetesebb volt ma élő rokonainál. Az állat genomjának tanulmányozása segít majd felfedni, hogy hol helyezkedik el a kutyafélék családfáján.

Az állat a fogai alapján egy kifejlett hím lehetett. Valószínűleg sík terepen, és extrém hideg környezetben vadászott, ahol mamutok, gyapjas orrszarvúak, lovak, bölények és rénszarvasok éltek. Néhány préda maradványa még a farkas bélrendszerében is megmaradhatott. A kutatók mintát vettek a farkas gyomrából és emésztőrendszeréből, az eredményekre jelenleg is várnak a szakértők.

A tudósok talán azt is ki tudják deríteni, hogy az ősi mikrobák milyen funkciókat láttak el a farkas bélrendszerében, és hogy voltak-e parazitái. 

Ha a mikroorganizmusok közül bármelyik ismeretlen a tudomány számára, akkor azok szerepet játszhatnak a jövőbeli gyógyszerek fejlesztésében

- áll a kutatók közleményében.

Ez a felfedezés csak része egy nagyobb együttműködésnek, amelynek célja más ősi állatok, köztük fosszilizálódott nyulak, egy ló és egy medve tanulmányozása. A kutatók korábban egy pleisztocén korból származó farkasfejet vizsgáltak, és jelenleg egy másik farkasfosszília is boncolásra vár.

Ősi állatok és kórokozók is kiolvadhatnak a jégből

A klímaváltozás hatására a permafroszt fokozatosan felenged, ezzel pedig számos ősi élőlény kerülhet elő. A fagyott talaj azonban nem csak ártalmatlan tetemeket rejthet; 2016-ban egy kiolvadt rénszarvas maradványaiból lépfene-baktériumok szabadultak ki, amelyek 36 embert fertőztek meg és egy gyermek halálát okozták.

A kutatók attól tartanak, hogy más kórokozók is kiolvadhatnak a jégből. Tavaly Jean-Michel Claverie kutató bejelentette, hogy felélesztett egy 48 000 éves vírust, amelyet a szibériai permafrosztban találtak. 

Ráadásul az ősi kórokozó még mindig képes volt megfertőzni az egysejtű amőbákat.

A jakutföldi farkas bélrendszerében található ősi vírusok és baktériumok elemzése segíthet feltérképezni, milyen fajta és állapotú mikrobák bújnak meg a permafroszt csapdájába esett állatok tetemeiben.