Hatalmas veszteségek árán tudtak elmenekülni a spanyol konkvisztádorok

spanyol konkvisztádorok, Tenochtitlán, Hernán Cortés, Mexico
Cortés és csapatai elhagyják Tenochtitlánt, 17. századi ábrázolás
Fotó: Wikipedia
Vágólapra másolva!
A Kolumbusz felfedezését követő évtizedekben Spanyolország hozzálátott gyarmatbirodalma kiépítéséhez. A folyamat még a legelszántabb hódítókat is kihívás elé állította, különösen, amikor egy olyan jól szervezett államalakulattal találták szemben magukat, mint az Azték Birodalom.
Vágólapra másolva!

Hernán Cortést 1518 körül nevezték ki az expedíció élére, amelynek célja az Újvilág felfedezésének folytatása és meghódítása volt. Időközben Diego Velazquez kubai kormányzó le akarta váltani az eltökélt kalandort a vezetői posztról, ő végül a parancs ellenére hajóival mégis elindult. A csapatán kívül segítségére volt egyMarina nevű helyi bennszülött is, aki beszélte az őslakosok nyelvét.

Maroknyi hódító

Cortés mindent egy lapra tett fel. Megérkezését követően hajói mellett kapcsolatát a felettesével is felégette maga mögött. Az út immár csak egy irányba vezetett: az amerikai kontinens szíve felé.

A párszáz fős sereg már az Azték Birodalom határterületein konfliktusba keveredett a helyiekkel. Rövid tárgyalás után sikerült meggyőzni a vezetőiket, hogy az igazi ellenség nem a fehér ember, hanem az őket uraló aztékok.

A tlaxcalanok törzse egyes becslések szerint több ezer harcossal csatlakozott az aranyra éhes konkvisztádorokhoz. A tekintélyes had fosztogatva és szinte akadálytalanul érkezett 1519 novemberében a birodalom szívébe, Tenochtitlánba.

Az európaiakat szívélyesen fogadták, pazar vendéglátást rendeztek a tiszteletükre. Egy óvatlan pillanatban azonban a ravasz hódítók túszul ejtették II. Moctezuma azték uralkodót, aki rövid idő után kötélnek állt, és teljesítette az idegenek kívánságait.

1520 elején egy újabb spanyol sereg közelítette meg a mai Mexikó partjait. Velazquez ugyanis megelégelte Cortés engedetlenségét, és parancsba adta az elfogását.

A becsvágyó kalandor ezen a ponton sem tervezte feladni nagyszabású terveit, miszerint ő fogja irányítani az újonnan létrejövő gyarmatbirodalmat. Egy kis helyőrséget hátrahagyva csapataival elindult legyőzni a kormányzó embereit. 

Az összecsapás Cortés győzelmével zárult, aki felajánlotta a csatlakozás lehetőségét az újonnan érkezőknek. A mesés kincsekkel kecsegtető kalandra természetesen sokan igent mondtak. A Tenochtitlánba visszatérő harcosok a korábbi békés városhoz képest ostromközeli állapotban találták magukat. 

spanyol konkvisztádorok, Tenochtitlán, Hernán Cortés, Mexico
Hernán Cortés
Fotó: Wikipedia

A városban maradt spanyolok valószínűleg félreértették egy közelgő azték esemény előkészületeit, és életüket féltve inkább ők kezdtek öldöklésbe. Az ünneplő lakosság körében esztelen mészárlást rendeztek, ami érthető módon felbőszítette a település lakóit.

Szökés a kincsekkel

Bár a júniusban visszatérő Cortés és emberei sikeresen csatlakoztak az ellenséges légkörben magukat elbarikádozó többi konkvisztádorhoz, de sokáig nem volt nekik sem maradásuk.

A túszként fogva tartott Moctezuma mindeközben elveszítette népe bizalmát és megtagadták neki az engedelmességet. Ilyen körülmények között a hódítóknak nem maradt más lehetőségük, mint elhagyni a birodalom szívét.

Az ellenség gyűrűjéből azonban közel sem látszott olyan egyszerűnek a menekvés. A Texcoco-tó szigetén fekvő Tenochtitlánt csupán néhány út kötötte össze a szárazfölddel, amelyek így könnyű célponttá tették a menekülőket. 

spanyol konkvisztádorok, Tenochtitlán, Hernán Cortés, Mexico
II. Moctezuma portréja
Fotó: Wikipedia

Az európaiak összeszedtek minden mozdítható aranyat, és az éj leple alatt elindultak a városból kivezető egyik töltésen. A sötétség homálya ellenére észrevették őket, és hatalmas öldöklés kezdődött.

A minden irányból támadó őslakosoknak rengetegen áldozatul estek. Sokan egyensúlyukat vesztve, kincseikkel együtt fulladtak bele a tó vizébe, másokkal pedig az azték fegyverek végeztek.

A kitörés során meghalt spanyolok számát több százra, a velük szövetségben álló tlaxcalanok veszteségét pedig ezresre becsülik. A borzalmas véráldozatot követelő akciót a konkvisztádorok a bánat vagy a fájdalmak éjszakájának keresztelték el.

Az eltökélt hódítók később rendezték soraikat, és 1521-ben visszatértek a városba, amelyet több hónapnyi kemény ostrom után foglaltak el. Az Azték Birodalom ezzel végleg elbukott.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!