Antidepresszáns őrjíti meg a halakat - videó

Vágólapra másolva!
A Monash Egyetem és a Toscai Egyetem biológusai által vezetett nemzetközi tanulmány feltárta, hogy a gyógyszeripari szennyezőanyagoknak való hosszú távú kitettség hogyan változtatja meg a halak viselkedését és szaporodását. Kiderült, hogy az antidepresszánsok sokkal nagyobb mértékben rombolják a vizek élővilágát, mint azt a kutatók korábban gondolták.
Vágólapra másolva!

Az öt éven át tartó vizsgálat azt nézte, miként hat az egyik legszélesebb körben alkalmazott antidepresszáns, a fluoxetin (Prozac) a természetes vizekből fogott guppikra. A tanulmány, amelyet Dr. Upama Aich, a Monash University School of Biological Sciences munkatársa és Giovanni Polverino, a Toscai Egyetem adjunktusa jegyzett vezető szerzőként, a Journal of Animal Ecology című folyóiratban jelent meg.

Egyre több antidepresszáns kerül a természetes vizekbe, és ettől megváltozik a halak fizikai állapota és viselkedése
Egyre több antidepresszáns kerül a természetes vizekbe, és ettől megváltozik a halak fizikai állapota és viselkedése 
Fotó: Science Photo Library via AFP

Az antidepresszáns rontotta a halak szaporodóképességét és viselkedésüket is károsan befolyásolta

A gyógyszeripari szennyező anyagok, különösen az olyan antidepresszánsok, mint a fluoxetin, világszerte problémát okoznak a természetes vizekben. Ezek az anyagok gyakran szennyvízkibocsátás révén jutnak a környezetbe, és ugyan kisebb mennyiségben, de bekerülnek a folyókba, tavakba és óceánokba, ahol tartósan megmaradnak.

Egyértelmű jelenlétük ellenére ezeknek a vegyi anyagoknak a vízi állatokra gyakorolt élettani hatásai napjainkig tisztázatlanok voltak.

A fluoxetin még alacsony koncentrációban is megváltoztatta a guppik fizikai állapotát és növelte a hím párzószervének, a gonopódiumnak a méretét. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg a hatóanyag csökkentette a spermiumok sebességét, ami alapvetően befolyásolta a szaporodás sikerességét”

 – idézi a Phys.org tudományos portál dr. Aicht, a Monash University School of Biological Sciences munkatársát.

Ezenkívül egy másik problémát is azonosítottak a szakemberek. Giovanni Polverino, a Toscai Egyetem adjunktusa szerint az antidepresszáns miatt a guppik viselkedése is megváltozott, kevésbé tudták aktivitásukat és kockázatvállaló viselkedésüket az adott helyzethez igazítani.

Alaposabban kell vizsgálni a gyógyszerszennyezés ökológiai hatásait

Az antidepresszáns okozta szennyezés hatásainak feltárása érdekében a kutatócsoport a guppikat három, a környezet szempontjából releváns fluoxetin-koncentrációnak tette ki több generáción keresztül. A kutatócsoport ezután aprólékosan megvizsgálta a halak viselkedését, fizikai állapotát és szaporodási képességét.

A hím guppik fokozottan érzékenyek a környezeti változásokra, ezért ők álltak a vizsgálat középpontjában. A kutatók olyan kulcsfontosságú fiziológiai jellemzőket mértek, mint a fizikai állapot, a színezet, a párzószerv, vagyis a gonopódium mérete, a spermiumok vitalitása, száma és sebessége.

A fluoxetin-expozíció megzavarta a létfontosságú tulajdonságok közötti természetes korrelációkat. 

Megváltozott például az aktivitási szint és a fizikai állapot, valamint a gonopódium mérete és a spermiumok vitalitása közötti várt kapcsolat.

 Ezek a zavarok alapvetően csökkentették a halak túlélési esélyeit.

A kutatók szerint a tanulmány megállapításai rávilágítanak arra, hogy a gyógyszerszennyezés ökológiai és evolúciós következményeinek értékeléséhez átfogóbb megközelítésre van szükség, és szigorúbb szabályozást kell bevezetni a vízi élővilág védelme érdekében.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!