Az ókori Egyiptom lenyűgöző csillagvizsgálóját tárták fel

A csillagvizsgáló az egyiptomi Buro-ban

Kafr El-Sejk egy romos épületében az ókori egyiptomiak egykor a csillagokat figyelték. Több mint 2500 évvel ezelőtt az épület volt a legnagyobb csillagászati csillagvizsgáló, amelyet Egyiptomban ismertek az időszámításunk előtti 6. században, amely része volt annak, amit ma a fáraók templomának nevezünk Buto városában.

Döbbenetes csillagvizsgálót alkottak

A korai csillagászok szorgalmasan követték a Nap és a csillagok mozgását, ami az ókori egyiptomiak életében létfontosságú szolgálatot jelentett. Az ókori történelem legügyesebb csillagászai közé tartoztak, örökségük a mai napig visszhangzik. Az ókori Egyiptomban született meg a 365 napos naptár és a 24 órás nap. Teljesen feltérképezték az éjszakai égboltot, saját csillagképeik és állatövük volt, amelyek közül néhányat még ma is felismerünk.

A csillagvizsgáló az egyiptomi Buro-ban
Fotó: Ministry of Tourism and Antiquities/Facebook

 

Az újonnan felfedezett obszervatórium bizonyítja ezeket a képességeket, még ha csak a kevés nyom is utal erre, amely ellenállt az idő vasfogának. Maga a vályogtéglából épült épület 850 négyzetméteres területet foglalt el, L alakban épült, pillérekkel alátámasztva, a bejárat keletre, a napfelkelte irányába nézett 

– magyarázták az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium régészei a ScienceAlert online tudományos portálnak, akik az égbolt tanulmányozásával kapcsolatos tárgyakat és kellékeket találtak benne.

Különösen figyelemre méltó egy nagyméretű, lejtős árnyékóra, amelyet az ókori egyiptomiak az idő követésére találtak ki. Ezek egyfajta napórák voltak, amelyek az árnyék mozgását használták fel a Nap égbolton való mozgása során, hogy nyomon kövessék a napszakot hajnaltól alkonyatig. 

Ez a különleges óra egy 4,8 méteres mészkőlapokból álló sávból állt, amelyre öt lapos mészkőtömböt szereltek, hármat függőlegesen, kettőt pedig vízszintesen. 

Bár mára már elhasználódott, ezekre a tömbökre valaha vonalakat véstek, amelyek a Nap mozgása során a tömbökre vetett árnyék változó dőlésszögét követték.

 

Számos értékes műtárggyal díszítették

Egy nagy kőtömböt is találtak egy kör alakú helyiségben, valamint két kör alakú kőtömböt, egyet északon és egyet nyugaton. Ezt szintén a Nap dőlésének követésére használhatták.
 

Egy öt kisebb helyiségből álló sorozatot valószínűleg a csillagvizsgáló eszközeinek tárolására használtak, míg négy kis vályogtéglából épült helyiség és egy kőszobát a jelek szerint a csillagvizsgáló tornyaként használtak.

 Egy nagy csarnokot is feltártak, amelynek három falát sárga habarccsal vonták be, amelyre falfestményeket festettek. Ezek közé tartozott egy rituális csónak nyolc fülkével és két evezővel a hátulján. A hajó elején a régészek rajzot azonosítottak Hórusz fejéről és az Udjat-szemről, amelyek 

nemcsak a Világegyetemhez és a kozmoszhoz kapcsolódnak, hanem Hórusz istenhez és Wadjet istennőhöz, Buto legfontosabb istenségéhez.

A terem közepén egy kőből készült emelvény áll, amelyen feliratokat találtak, amelyeken főként csillagászati jeleneteket ábrázoltak a napfelkeltéről és napnyugtáról az ókori Egyiptomban megfigyelt három évszak alatt. 

Néhány, a helyszínen talált műtárgy, köztük vallási figurák és érmék
Fotó: Ministry of Tourism and Antiquities/Facebook

Az obszervatóriumban talált leletek között voltak:

• Ozirisz és Nemes bronzszobrai,
• Bes isten terrakotta szobra, valamint egy gránitszobor, amely a 26. dinasztia idejéből származik, I. Wahibre Psamtik Wahibre fáraó uralkodása idejéből. 
  Ez utóbbi Oziriszt ábrázolja és Psamtik-Seneb papként feliratozták, amely a királyi pecséthordozó címet tartalmazza. További leletek közé tartoznak mérőeszközök, egy fajansz menat nyaklánc, Ptah isten fajansz szobra, fajansz vallási szimbólumok, fazekas leletek, habarcsból készült amfora fedelek és áldozati asztalok.
   

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a csillagászat rendkívül fontosnak bizonyult az ókori egyiptomiak számára.

Összetett naptárakat használtak arra, hogy jelezzék az idő múlását, és meghatározzák a vallási és politikai rituálék, például az ünnepek és koronázások időpontját. Mindez fontos volt a Nílus éves áradásának nyomon követése, a mezőgazdaság és a hajózás szempontjából is.