Középkori módszerekkel büntették a nácikkal kollaboráló francia nőket

De Gaulle és kísérete a felszabadított francia fővárosban 1944 augusztus végén

Fotó: Wikimedia Commons

A második világháború utolsó szakasza kezdődött meg a normandiai partraszállással 1944. június 6-án. A szövetséges csapatok augusztus végén szabadították fel a francia fővárost, amely kulturális és történelmi öröksége miatt kiemelt jelentőséggel bírt. Négy éven át tartó náci uralom után a francia nép mindent pusztítani akart, ami az ellenséget jelentette – köztük azokat a francia nőket is, akik német kollaboránsok voltak.

A megszálló német katonák és a helyi francia nők közötti testi kapcsolat nem volt szokatlan a háború éveiben. A világégés olyan időszak volt az európai társadalmak életében, amikor a hétköznapi szabályrendszerek hatályon kívül kerültek, és a túlélést szolgáló ösztön lépett a helyükre. Nemcsak Franciaországban, hanem minden háború által érintett területen, köztük Magyarországon is általános volt a jelenség, hogy egy asszony felajánlja szolgálatait egy fizikailag és törvényileg is felette álló férfinek, elsősorban a biztonságért cserébe. 

Párizs felszabadítása 1944. augusztus 25-én
Fotó: Wikimedia Commons

A katona beosztásától függően változott az ellenszolgáltatás mértéke: minél magasabban állt a ranglétrán, annál komolyabb előnyt jelentett a viszony a nő számára. A jobb életminőségen túl hozzájuthatott olyan luxuscikkekhez, mint a parfüm vagy a nejlonharisnya. 

Középkori igazságszolgáltatás

A normandiai partraszállást követően a szövetségeseknek nem a francia főváros felszabadítása volt az elsődleges célja, ugyanis tartottak attól, hogy akkor Hitler elpusztítja a jelentős kulturális értékekkel rendelkező várost. 

Azonban Charles de Gaulle tábornok Párizs felé akart indulni, ahol időközben sztrájkok és felkelések kezdődtek. 

Augusztus második felében a Szabad Franciaország 2. páncéloshadosztálya is a városba érkezett, és Dietrich von Choltitz (a német helyőrség vezetője) feladta az ellenállást. Mivel a Führer parancsa ellen cselekedett, aki csak törmelékként akarta átadni a várost, sokan Párizs megmentőjeként tekintenek rá. 

A szövetségesek közeledésének hírére felkelés robbant ki Párizsban
Fotó: Libération

A megszállás éveiben a polgárok többsége igyekezett kiegyezni a németekkel, és a lehetőségeikhez mérten visszavonult és nyugodt életet éltek. A szövetségesek megérkezése után azonban elszabadultak az indulatok. A németek iránti gyűlölet nem az akkora elvonult megszálló katonákat, hanem a velük együttműködő franciákat, elsősorban a nőket érte. 

Az úgynevezett vízszintes kollaboránsok haját lenyírták, bőrükre horogkeresztet formázó billogot égettek, majd fizikailag bántalmazták és közben végighajtották őket a településen. 

Hadifogságba esett német tisztek Párizsban 
Fotó: Wikimedia Commons

A középkori igazságszolgáltatásra emlékeztető büntetéssorozat több helyen különösen brutális volt. A nőket szurokkal öntötték le és tollakkal borították a testüket. Az atrocitások nem egyszer végződtek halállal. A gyűlölet hulláma nem állt meg a vádolt nőknél, a boche (a németekre használt francia gúnynév) apától született gyermekeket sem kímélték. 

A háború lenyomata

Becslések szerint a második világháború alatt nagyjából 200 ezer gyermek született a megszállóktól (Franciaországban az ő számukat 80 ezerre teszik). Ezek a gyermekek a németek által uralt városban a túlélést jelentették anyjuknak. 

A gyűlölethullámot és bosszúhadjáratot végül de Gaulle közbelépése állította meg. 

1944 őszére felállt az átmeneti kormány, ami véget vetett az önkényes igazságosztásnak. A világháború lezárása azonban nem hozott nyugalmat: több tízezer félig francia, félig német gyermek töltötte élete első éveit ebben a gyűlöletben.

A francia felkelők nem kegyelmeztek a nácikkal kollaboráló nőknek sem
Fotó: WW2

Nagy részüket árvaházba adták vagy Németországba szállították, közülük keveseknek adatott meg a békés gyermekkor. 

A háború ilyen értelemben is nyomot hagyott a francia életeken, családokon. De ez sem volt egyedülálló jelenség, hasonló események zajlottak a szovjetek által megszállt területeken (köztük Magyarországon), de más európai országokban is. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.