A korábbi legmagasabb napi mediánhőmérsékletet 2023. július 24-én mérték 28,71 fokkal. Így két egymást követő évben született új rekord, míg az előző, a 2003-as rendkívüli kánikulai nyáron, augusztus 23-án mért 28,25 fokos hőmérsékleti rekord húsz éven át tartotta magát.
Az egyelőre előzetesnek tekinthető jelentés szerint augusztus 15-én a legmelegebb (31,96 Celsius fokos) az egyiptomi El-Arís sínai-félszigeti üdülővárosnál volt a tenger.
Megdőlt a napi átlaghőmérsékleti rekord is 28,56 fokkal; tavaly augusztus 24-én 28,40 fokos volt a napi átlaghőmérséklet.
Justino Martinez, az ICM kutatója szerint a kiugró napi értékeknél is jelentősebb, hogy 2022 óta „abnormálisan hosszú” időszakokon át, akár rekordok megdöntés nélkül is meleg a Földközi-tenger vize a felszínen. Hozzátette: a tengervíz felmelegedése megnehezíti az őshonos tengeri állatok életét, és az invazív fajoknak kedvez.
A Földközi-tenger térségét régóta az éghajlatváltozás úgynevezett forró pontjai közé sorolják. A tudósok szerint az ipari kor hajnala óta az óceánok nyelik el az emberi tevékenység által termelt többlethő mintegy 90 százalékát. Ez viszont üvegházhatású gázok formájában halmozódik fel, főként az olaj, a gáz és a szén elégetésével.
Szakemberek úgy vélik, hogy az óceánok túlmelegedése az előrejelzések szerint hatással lesz a tengeri növény- és állatvilágra, beleértve bizonyos fajok vándorlását és az invazív fajok terjedését.
A korábbi tapasztalatok alapján a puhatestűek és a korallok jelentős mértékben érintettek.
Mindez viszont veszélyeztetheti a halpopulációk túlélését, és így alááshatja az élelmezésbiztonságot a Föld bizonyos részein. A melegebb óceánok emellett kevésbé képesek elnyelni a szén-dioxidot (CO2), ami meg- és felerősíti a globális felmelegedés ördögi körét.
Az óceánok felmelegedésének hatása ráadásul várhatóan az őszi és téli hónapokban is érezhető lesz, amikor a Földközi-tenger felszabadítja a jelenleg megtartott hőt, ami viharokat okozhat.
A tenger által kibocsátott példátlan hő heves esőzéseket idézhet elő, nemcsak Dél-Európában, hanem a kontinens többi részén is, mivel a Földközi-tenger hő- és nedvességforrásként működik Európa nagy részén.
(MTI/AFP/Origó)