Először hozott létre kolóniát Európában a vörös törpeméh – jelentették be szakértők. Az Apis florea tudományos névre hallgató méhfaj eredetileg Ázsiában honos. A bejelentés nagy riadalmat keltett a helyi méhészek és természetvédők körében, akik attól tartanak, hogy az invazív méh térhódítása katasztrofális hatással lesz az őshonos méhpopulációkra.
Nagyon aggasztó fejlemény az Apis florea máltai észlelése. Az invazív méh valószínűleg komoly versenytársa lesz az őshonos beporzóknak a virágporért, nektárért folytatott küzdelemben, és ez tovább apaszthatja az európai rovarok már így is hanyatlófélben lévő populációit. Az is nagyon valószínű, hogy ezek a invazív méhek több olyan betegséget is hordoznak, amelyekkel szemben az európai méhek kevésbé ellenállóak”
– mondta Dave Goulson, a Sussexi Egyetem biológusa.
A vörös törpeméhek már korábban felbukkantak Ázsián kívül a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában, ám Európában egészen mostanáig nem észlelték jelenlétüket.
„Ha Máltán találták, akkor ez az első olyan mézelő méh Európában, amely nem a nyugati kaptárméh, az Apis mellifera” - mondta Francis Ratnieks brit entomológus, a Sussexi Egyetem szakértője.
A 2000 felnőtt egyedet tartalmazó kolóniát egy fa ágán találták meg. A kutatók DNS-mintát vettek a rovaroktól, így sikerült meghatározni, hogy az Apis florea faj képviselői. A vizsgálat elvégzése után a kolóniát megsemmisítették. A Journal of Apicultural Research című folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók azonban azt gyanítják, hogy
a rovarok egy csoportja már elhagyta a kaptárat, és másutt új kolóniát alapított.
Mivel a kolónia közel volt Birżebbuġa kikötőjéhez, ezért feltételezik, hogy az invazív méhek kereskedelmi hajókon megbújva érkezhettek Európába.
Ez az egyik fő útvonal, amelyen keresztül az Apis mellifera különböző alfajai, valamint más méh-, darázs- és egyéb repülő rovarfajok eljuthatnak őshonos elterjedési területükről távolabbi helyekre”
- mondta Juliana Rangel, a Texas A&M Egyetem méhészprofesszora.
A felfedezés egy újabb példa arra, hogy az éghajlatváltozás okozta felmelegedés miatt távolabbról érkező idegen fajok áraszthatják el a kontinenst. A kutatók úgy vélik, hogy Máltán és más dél-európai országokban egyre enyhébbé váló telek kedvező feltételeket teremtenek az invazív méh túléléséhez.