Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az Mpox-Klade I vírusváltozát nem nyilvánította világjárvánnyá, és az elrendelt intézkedéseknek leginkább az a céljuk, hogy megakadályozzák, hogy azzá váljon. Emlékeztettek: az egykor majomhimlő néven ismert himlő egy vírusfertőzés, amely szorosan kapcsolódik a jól ismert himlőhöz. A kezdeti tünetek közé tartozik:
A WHO a himlő egyes afrikai országokban (Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában, Ruandában, Burundiban és Kenyában) való terjedése miatt rendelte el a globális közegészségügyi vészhelyzetet. Ez az első alkalom, hogy a szervezet (a 2017-es megalakulása óta) ilyen riasztást adott ki.
Az Mpoxnak (jelenleg) két típusa vagy más néven kládja létezik. A II. Mpox-Klade Nyugat-Afrikából származik, kevésbé súlyos, aminek a halálozási aránya legfeljebb 1 százalék, más szóval, várhatóan minden századik ember halhat bele. A Közép-Afrikából származó I. Mpox-Klade halálozási aránya azonban akár 10 százalék is lehet. Ehhez képest a SARS-CoV-2 Omicron-változatának a halálozási aránya 0,7 százalék. A Kongói Demokratikus Köztársaságban most a halálosabb I. kládba tartozó Mpox okozza a járványokat
– mondta C Raina MacIntyre, az ausztrál Kirby Institute globális biológiai biztonsági program vezető professzora.
A vírus Közép- és Nyugat-Afrika egyes részein állatokban él és átterjedhet az emberre. A járványkitörések 2017 óta egyre gyakoribbak és egyre több esetben terjednek emberről emberre. Ez a szakemberek szerint részben annak köszönhető, hogy az Mpox vírussal szembeni immunitás igen alacsony. A himlő elleni tömeges védőoltások ráadásul több mint negyven évvel ezelőtt világszerte megszűntek.
A WHO ezen a héten bejelentett intézkedése az Mpox-Klade I vírusváltozatára vonatkozik.
Ennek nemcsak a halálozási aránya magasabb, hanem új variánsai is megjelentek már, amelyek fokozzák az emberek közötti terjedés esélyét. Ezek a változások, valamint az Mpox elleni immunitás globális hiánya miatt a világ lakossága sebezhetővé válhat a vírussal szemben. A vírusváltozat első megerősített, Afrikán kívüli esetét csütörtökön jelentették Svédországból.
Ahogyan azt korábban megírtuk, a majomhimlő rendkívül gyors terjedése miatt a WHO 2022 júliusában egyszer már elrendelt globális veszélyhelyzetet, de azt tíz hónap után feloldotta. Ez az Mpox-Klade II. egy vírusvariánsa miatt vált szükségessé, ami szexuális úton terjedt és alacsony halálozási rátával járt. A majomhimlő különböző variánsai azóta többször is megjelentek az afrikai kontinensen, a legtöbb fertőzés ekkor már szoros érintkezés vagy légi aeroszol útján terjedt. A legtöbb jel ezért arra utal, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban egynél több járvány és különböző terjedési módok vannak.
A hatóságok 2024 közepén már több megbetegedést regisztráltak itt, mint 2023-ban összesen: több mint 15 600 esetet és 537 halálesetet.
Az elmúlt hónapban a vírus átterjedt a Kongói Demokratikus Köztársasággal közös határon fekvő országokra és más kelet-afrikai országokba is, ahol korábban egyetlen esetet sem azonosítottak. A kutatók szerint az egymással szorosan összekapcsolt, folyamatosan mozgásban lévő világban az esetek más kontinensekre is könnyen átterjedhetnek.
Mivel az Mpox vírus és a himlő vírus rokonok (mindkettő ortopoxvírus), így a himlő elleni vakcinák védelmet nyújthatanak ellene.
Ezeket az oltóanyagokat már használták a 2022-es, úgynevezett IIb járvány megfékezésére. A világ nagy részének lakosságát azonban soha nem oltották be, és nem rendelkezik védettséggel a majomhimlő ellen. Úgy tűnik, egy újabb vakcina (egyes országokban Jynneos, más országokban Imvamune vagy Imvanex néven) is hatékony, a készletek azonban korlátozottak.
A WHO által kihirdetett, globális közegészségügyi vészhelyzet miatt mozgósították az oltóanyagokat, hogy a vakcinák eljussanak oda, ahol szükség van rájuk. Az Afrikai Betegségellenőrző Központok már megkezdték a tárgyalásokat 200 ezer adag vakcina biztosításáról.