A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

Örökre eltűnhet a reggeli narancslé a boltok polcairól

Egy új betegség miatt a reggeli narancslé örökre eltűnhet a szupermarketek polcairól
Egy új betegség miatt a reggeli narancslé örökre eltűnhet a szupermarketek polcairól
Vágólapra másolva!
Az elmúlt évtizedekben a Huanglongbing (HLB) nevű betegség, más néven a „citruszöldítő” betegség pusztított a gyümölcsösökben. Ha a világ mezőgazdasági szervezetei nem szedik össze magukat, a reggeli narancslé örökre eltűnhet a szupermarketek polcairól; ennyire kritikussá vált a helyzet a citrusfélék termesztésében.
Vágólapra másolva!

A narancslé ára egy év alatt megduplázódott

Bár a világ termelése az elmúlt években az erős piaci keresletnek és az új telepítéseknek köszönhetően nőtt, a betegség könyörtelen terjedése miatt a termelők a legrosszabbtól tartanak. A gazdasági hatások egyes országokban drámaiak. Brazíliában a termelés több mint 20 százalékkal, Guadeloupe-ban 60 százalékkal, Floridában pedig több mint 90 százalékkal esett vissza.

Floridában, a narancs egyik legismertebb termelőországában több ezer munkahely szűnt meg a citruságazatban. Mindenhol drasztikus karantén- és gazdálkodási intézkedéseket vezettek be. A narancslé ára egy év alatt megduplázódott, és a gyártók most már azért küzdenek, hogy gyümölcsökhöz jussanak.

Egy új betegség miatt a reggeli narancslé örökre eltűnhet a szupermarketek polcairól
Egy új betegség miatt a reggeli narancslé örökre eltűnhet a szupermarketek polcairól
Fotó: Pinterest

A betegséget a Candidatus Liberibacter nemzetséghez tartozó baktérium okozza, amely a gyümölcsnedvet vezető erekben, az úgynevezett floemben élősködik. A kórokozóval szemben a fák egy kallóz nevű cukor termelésével reagálnak, amely felhalmozódik az erekben, és elzárja azokat, akárcsak a trombózis esetén. A levelekben szintetizált fotoszintézis termékei így nem oszlanak el a fában 

– mondta Raphael Morillon molekuláris fiziológus a ScienceAlert online tudományos portálnak. 

Hosszú tünetmentes fázist követően a belső károsodás a levelek sárga foltosodásában mutatkozik meg. A gyümölcs torzul, rendellenes színűvé és keserűbbé válik, ami lehetetlenné teszi az eladhatóságát. A gallyak, majd az ágak is elhalnak. Ezek a tünetek egy ágon kezdődnek, majd az egész fára átterjednek. Néhány év elteltével az eltömődött erek elkerülhetetlenül a fák pusztulásához vezetnek.

 

Rovarok által terjesztett baktérium

A baktériumot két, a psyllid családjába tartozó rovar terjeszti. Ezek a 2 és 5 milliméter közötti méretű, apró szárnyas rovarok a levéltetvekhez hasonlóan úgy táplálkoznak, hogy hosszú, vékony csöveiket, az úgynevezett rostrumokat a növényekbe helyezik, hogy kiszívják a nedvet.

Amikor a HLB-betegséget hordozó nagyon fiatal citrusfélék hajtásain táplálkoznak, felvehetik a baktériumot, amely aztán a szúnyogokhoz hasonlóan a dengue- vagy a chikungunya-vírusokat is továbbítja, és átterjed más fákra. Ez a két psyllidafaj meglehetősen specifikus a citrusfélékre és a rokon fajokra, például a gyakran dísznövényként használt jázminnarancsra (Murraya paniculata)

 – magyarázta Barbara Hufnagel, a növényi genomika és genetika kutatója, aki szerint ezek a rovarok rendkívül hatékonyan terjesztik a baktériumot; egyetlen csípés is elegendő lehet a betegség átviteléhez. 

Fénykép az ázsiai psyllidről
Fénykép az ázsiai psyllidről
Fotó: Raphael Morillon 

A trópusi és szubtrópusi eredetű ázsiai psyllidát (Diaphorina citri) eddig Ázsiában, Dél-Amerikában, a Karib-térségben, Floridában és Kaliforniában figyelték meg. Az afrikai psyllida (Trioza erytreae) jobban alkalmazkodott egyes afrikai fennsíkok hűvös körülményeihez.

A világ nagy citrustermő területei közül jelenleg csak a Földközi-tenger medencéje és Ausztrália mentes a betegségtől. 

Az afrikai psyllida azonban, bár nem hordozza a betegséget, 2014 és 2015 óta már jól megtelepedett Spanyolországban és Portugáliában. Az ázsiai psyllidáta– amelyet a baktérium átvitelének leghatékonyabb vektorfajának tartanak – 2021-ben azonosították Izraelben.

Ugyanezt a rovart 2023 nyarán azonosították először Európában, mégpedig Cipruson. A szakemberek szerint ezek a nagy távolságra történő mozgások a citrusfélék kereskedelméhez vagy az utazók által szállított dísznövényekhez köthetők. Az éghajlatváltozással járó melegebb hőmérséklet szintén kedvező lehet a D. citri alkalmazkodásához a Földközi-tenger medencéjében.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!