Egy 19 éves influenszer, Norme élőben közvetítette azt a kísérletét, amikor megpróbálta megdönteni az alvás nélküli egymást követő napok világrekordját. Amikor elérte a 250 órás határt, a nézők aggodalmuknak adtak hangot az egészségével és közérzetével kapcsolatban, de végül 264 óra 24 perces „alvás nélküli” idővel „teljesítette a kihívást”. Az alváshiány veszélyeire figyelmeztetésül Normet kitiltották a YouTube és a Kick közösségi médiaplatformokról. Hiába állította, hogy megdöntötte a világrekordot, ez mégsem sikerült neki: a legutóbbi Guinness-rekorder, Robert Mcdonaldot 453 órát (majdnem 19 napot) nem aludt 1986-ban.
A Guinness World Records 1997-ben biztonsági okokból leállította a leghosszabb alvás nélküli idő rekordjának ellenőrzését és a szakemberek szerint teljesen igazuk volt. A huzamosabb ideig tartó alváshiány rendkívül veszélyes következményekkel járhat.
A felnőtteknek rendszeresen több mint hét órát kellene aludniuk éjszakánként. A krónikus alváshiány ugyanis több betegség, például a depresszió, a cukorbetegség, az elhízás, a szívroham, a magas vérnyomás és a stroke fokozott kockázatával jár együtt.
Az alvás a napi rutinunk fontos része. Lehetővé teszi, hogy számos testi rendszerünk kipihenje magát, és a javításra és regenerálódásra összpontosítson. Az alvás első három szakaszában a pihenést és az emésztést szabályozó paraszimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást, ami csökkenti a pulzusszámot és a vérnyomást. Az utolsó, a gyors szemmozgás (REM) szakaszban a szív aktivitása megnő és a szemek mozognak, ami kulcsfontosságú az olyan kognitív funkciókhoz, mint a kreativitás, a tanulás és a memória
– magyarázta Adam Taylor, a Lancaster Egyetem Klinikai Anatómiai Oktatási Központjának professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Az alváshiány lehet akut vagy krónikus. Az akut alvásmegvonás ráadásul akár egy-két nap alatt bekövetkezhet. Bár rövid időnek tűnhet, de már huszonnégy óra alvásmegvonás is nagyobb fokú funkcionális károsodást okozhat, mint az ittas vezetési határérték túllépése.
Az akut alvásmegvonás tünetei közé tartozhat:
A második alvás nélküli nap során a tünetek erősödnek és viselkedésbeli változások, valamint a kognitív funkciók további romlása következik be. A szervezet alvásigénye erősebbé válik, ami „mikroalvásokat”, körülbelül harminc másodpercig tartó önkéntelen szunyókálásokat okoz. A szervezet táplálékszükséglete megnő, valamint az olyan fiziológiai reakciók lépnek fel, mint a szisztémás gyulladás és a károsodott immunválasz, amivel fogékonyabbá válunk a betegségekre.
A harmadik huszonnégy órás időszak kétségbeesett alvási vágyat válthat ki, ami növeli a hosszabb mikroalvások, a deperszonalizáció (a valóságtól való elszakadás érzése) és a hallucinációk valószínűségét.
A kialvatlanság negyedik napján pedig minden tünet sokkal rosszabbá válik, ami az alvásmegvonásos pszichózis felé halad, ahol képtelenek vagyunk értelmezni a valóságot, és fájdalmas vágyat érzünk az alvásra.
Az alváshiányból való felépülés egyénenként változó, ami napokig vagy akár hetekig is eltarthat. Ráadásul gyakran nem fordítja vissza azokat az anyagcsere-változásokat, amelyek többek között súlygyarapodást és az inzulinérzékenység csökkenését is okozhatják.