Éghajlatváltozás: Az antarktiszi jég vizsgálata javítani fogja az éghajlati modelleket

Az antarktiszi jégben konzerválódott szennyező anyagok a déli félteke történelmi tüzeit dokumentálják, melyek bepillantást nyújtanak abba, hogy az ember milyen hatással van a vidékre és adatokat szolgáltat, amik segíthetik a tudósokat a jövőbeni éghajlatváltozás megismerésében.
Vágólapra másolva!
Az antarktiszi jégben konzerválódott szennyező anyagok a déli félteke történelmi tüzeit dokumentálják, melyek bepillantást nyújtanak abba, hogy az ember milyen hatással van a vidékre és adatokat szolgáltat, amik segíthetik a tudósokat a jövőbeni éghajlatváltozás megismerésében.
Vágólapra másolva!

A Cambridgei Egyetem és a Brit Antarktiszi Felmérés kutatói nyomon követték az utóbbi 150 év során történt tűzaktivitást úgy, hogy az antarktiszi jégben csapdába esett szén-monoxidot megmérték. Bozóttüzeknél, főzéshez használt tűznél és tűzeseteknél szén-monoxid és makrorészecskék szabadulnak fel.  A Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikált felfedezés kimutatja, hogy a biomassza égés a korábban véltnél. változékonyabb az 1800-as évektől. Az új adatok segíthetik jobbá tenni az éghajlati modelleket, melyek az olyan múltbéli légköri gázokról való információkra hagyatkoznak, mint a szén-monoxid. Csökkenhet az é

Az antarktiszi jégben konzerválódott szennyező anyagok a déli félteke történelmi tüzeit dokumentálják, melyek bepillantást nyújtanak abba, hogy az ember milyen hatással van a vidékre és adatokat szolgáltat, amik segíthetik a tudósokat a jövőbeni éghajlatváltozás megismerésében. 
Fotó: Cambridgei Egyetem

Rachel Rhodes a dolgozat egyik szerzője, a Cambridgei Egyetem Földtudományi Tanszékének munkatársa azt mondja, hogy nincsenek kulcsfontosságú információik abból a periódusból, amikor az emberek elkezdték drámai módon megváltoztatni a Föld éghajlatát; információk kellenek az éghajlati modellek teszteléséhez és fejlesztéséhez.


Az új szén-monoxid rekordok kitöltik ezt az időben lévő rést. A kutatók feltérképezték az 1821 és 1995 közötti biomassza égés erejét, úgy, hogy megmérték az Antarktisz jégmagjaiban lévő szén-monoxidot. A magokban lévő jégrétegek akkor formálódtak, amikor a havat a rá következő évek hóeséséi betemették és légzsákokat foglaltak bele, ami közvetlenül mutatja az akkori légkör összetételét.

Ritka, hogy a legutóbbi évtizedekből származó jégmagokban nyomgázokat találnak. 

 

A kutatóknak szükségük van információkra arról, hogy milyen volt a légkör összetétele az iparosodás megkezdését követően, hogy csökkentsék az éghajlati modellek bizonytalanságait.

 

Azért nagyon nehéz nagyon fiatal jégből gázméréseket végezni, mert a nyomás alatti légbuborékoknak nincs idejük létrejönni a több hó alatt. Hogy ezt a problémát kiküszöböljék, a kutatók olyan területekről származó jeget tanulmányoztak, ahol a hó gyorsan akkumulálódik. Ezeket a jégmagokat az Antarktisz-félszigetről gyűjtötték ez korábbi nemzetközi projekt részeként.

Antarktisz-félsziget, György király-sziget.
Fotó: National Geographic

 

A szén-monoxid méréséhez a kutatók korszerű elemzési módszert dolgoztak ki, ami folyamatosan olvasztja a jeget, miközben egyidejűleg kivonja a levegőt. Több tízezer gázmérést gyűjtöttek az utóbbi 150 évből. 

A kutatók azt találták, hogy a biomassza égés ereje az 1920-as évektől fokozatosan csökken. Ez a csökkenés egybevág a mezőgazdaság terjeszkedésével és erősödésével Afrika déli részén, Dél-Amerikában, és Ausztráliában a 20. század elején. 

 

A természetes területeket mezőgazdasági területekké változtatták, az erdőborítást korlátozták, a tűzaktivitás pedig csökkent. Ez a tendencia tükrözi, hogy a föld átalakítása és az emberi terjeszkedés milyen negatív hatással van a tájra és az ökoszisztémákra, és jelentős változást okoz a természetes tüzek birodalmában és megváltoztatja a bolygónk szénciklusát.

 

Sok klíma modell, köztük az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület általi egyik feltételezés azt, hogy a tűzaktivitás a népességnövekedéssel párhuzamosan nőtt. De ez a munka növeli a gyarapodó bizonyítékokat, amik azt mutatják, hogy ez a feltételezés rossz. Ezzel az információval a modellek pontosabbak lesznek.

(Forrás: Cambridgei Egyetem: https://www.cam.ac.uk/)


 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!