Európa legrégebbi csataterén döbbenetes mértékű erőszak történt

A feltárt nyílhegyekkel komoly mértékű erőszak nyomait azonosították a szakemberek Európa legrégebbi csataterén

Egy nagyszabású európai konfliktus legkorábbi bizonyítékát tárták fel. A régészek az északkelet-németországi Tollense-völgyből származó, Krisztus előtti 13. századi bronz- és kovakő nyílhegyeket vizsgálták, amelyeket Európa legrégebbi csataterén találtak.

A Mecklenburg-Elő-Pomerániában található Tollense-völgyet egy Krisztus előtt 1250 körül lezajlott hatalmas, híres csatáról ismerjük. A szakemberek több mint százötven emberi maradványt fedeztek fel itt, ami arra utal, hogy több mint kétezen vettek részt a csatában. Ez utóbbi pedig példátlan számnak számít az északi bronzkorban, amit általában a proto-római vaskori ősgermán kultúra közvetlen elődjének tekintenek.

A feltárt nyílhegyekkel komoly mértékű erőszak nyomait azonosították a szakemberek Európa legrégebbi csataterén
Fotó: Antiquity

A 2011-ben csatatérként azonosított helyszínt a kutatók ma „Európa legrégebbi ismert csatatérének” tartják, mivel ilyen mértékű, korábbi konfliktus nyomait korábban még nem tárták fel. Jelentősége ellenére a tudósok azonban keveset tudnak azokról az egyénekről, akik Tollense-nél harcoltak és haltak meg több mint háromezer évvel ezelőtt.

 

Európa legrégebbi csataterén kutattak

Ennek további feltárása érdekében több német intézmény kutatói elemezték a völgyben talált bronz és tűzkő nyílhegyeket, majd összehasonlították őket több mint négyezer korabeli eszközzel, amiket Európa több területén tártak fel.

Mint kiderült, a legtöbb nyílhegy megegyezik a Mecklenburg-Elő-Pomerániában előforduló típusokkal, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy a harcosok közül sokan valószínűleg helyiek voltak. Más típusok azonban – például az egyenes vagy rombusz alakú talpúak, az egyoldalú tüskék, vagy a foglalatok helyett hegyes szegecsekkel kirakott változatok – gyakrabban fordulnak elő a délebbre fekvő régiókban, beleértve a mai Bajorországot és Morvaországot.

Ezek a déli típusok nem fordulnak elő a Tollense régióból származó temetkezésekben, ami azt jelzi, hogy nem egyszerűen csak kereskedtek velük és a helyiek használták őket, hanem déli harcosok vagy akár egy déli hadsereg jelenlétére utalnak a konfliktusban

 – magyarázta Leif Inselmann, a berlini Freie Universität munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak.

A korabeli dél-németországi lelőhelyekről származó további bizonyítékok (ahol nagy mennyiségű bronz nyílhegyet tártak fel) arra utalnak, hogy a Krisztus előtti 13. században száámos fegyveres konfliktus zajlott Európa-szerte. A most kutatott Tollense-i csata a régiók közötti konfliktus legkorábbi példája Európában, ami a hadviselés növekvő méretére és professzionalizálódására utal ebben az időszakban.

A Tollense-völgyi konfliktus ráadásul a nagy változások idejére nyúlik vissza, ami kérdéseket vet fel az ilyen erőszakos konfliktusok megszervezésével kapcsolatban:

• vajon a bronzkori harcosok törzsi koalícióként,
• egy karizmatikus vezető, egyfajta „hadvezér” – kíséreteként
• vagy zsoldosaként,
• esetleg egy korai királyság hadseregeként szerveződtek?

A tudósok még keresik a válaszokat ezekre a kérdésekre.