Mivel egy fekete lyukat körülvevő port és gázt a fekete lyuk vonzza, némelyik túlhevültté válik. Ahelyett, hogy a fekete lyukba hullana, ez a szuperforró anyag villámsebességgel robban ki keresztülmenve a Kozmoszon.
Dr. Martin Oei, a tanulmány egyik szerzője, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársa azt mondta, hogy ez a pár nem csak egy naprendszer, vagy egy Tejút méretű; teljes átmérője körülbelül 140 Tejút méretű. A Tejút egy kis pont lenne ebben a két óriás kitörésben.
Porphyrion sokkal nagyobb, mint a korában megfigyelt legnagyobb mega sugárszerkezet, az Alcyoneus, ami 100 Tejút galaxist ível át. A Centaurus A Földhöz lévő legközelebbi jelentős sugárrendszer elhalványul mellette, csak 10 Tejút galaxis méretű. A Nature magazinban publikált dolgozatban a tudósok leírják, hogyan figyelték meg a sugarakat Európa LOFAR teleszkópjával 10.000 halvány megastruktúra között.
Az újonnan felfedezett sugárpár akkorról származik, amikor az Univerzumunk 6.8 billió éves volt – jelenleg 13.8 billió éves. A tudósok felfedezték, hogy ezek akkor jöttek létre, amikor a galaxisokhoz csatlakozó fűtőszálak (kozmikus háló) közelebb voltak egymáshoz. Ez azt jelenti, hogy a Porphyrion a kozmikus háló nagyobb részén nyúlt át a jelenlegi Univerzumban létrejövő sugarakhoz képest.
A felfedezés azt mutatja, hogy az óriás sugárrendszerek nagyobb szerepet játszhattak a galaxis kialakulásában, mint eredetileg vélték.
A csapat meglepődött azon, hogy a Porphyrion egy sugárzó üzemmódban lévő aktív fekete lyukból bukkant elő és nem egy sugár-állapotban lévő fekete lyukból.
A sugárzó fekete lyuk sugárzás során tömeget és energiát veszít, míg a sugár fekete lyuk általában nem veszít tömeget. A felfedezés fontos, mivel a sugárzó módozatban lévő fekete lyukak gyakoribban találhatók a távoli, korai Univerzumban, míg a sugár módban lévő fekete lyukak jellemzőbben a jelenlegi Univerzumban találhatók.
Az, hogy megállapították, hogy egy sugárzó módban lévő fekete lyuk produkálhatott ilyen masszív sugarat azt sugallja, hogy sokkal több felfedezésre váró gigantikus sugár lehet a távoli Univerzumban.
Martin Hardcastle, a Hertforshirei Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője azt nyilatkozta, hogy az óriás sugarak ismertek voltak azelőtt, hogy elkezdték volna a munkát, de nem gondolták, hogy kiderül, hogy ilyen sok van.
(Forrás: BBC Science Focus: https://www.sciencefocus.com/)