Merénylők végeztek a japán miniszterelnökkel

Inukai Cujosi

Fotó: Wikipedia

Japán napjaink egyik legbiztonságosabb országa. Bár nem kifejezetten jellemző a politikai gyilkosság, az elmúlt évtizedekben (még a 21. században is) volt rá példa. Az előző évszázad egyik legnagyobb port kavaró esete Inukai Cujosi meggyilkolása volt, aki reformjaival és diplomáciai törekvéseivel folyamatosan megosztotta a közvéleményt, és a szélsőséges ideológiákat vallók végül meggyilkolták.

Természetesen korábban is voltak ilyen jellegű akciók, de a modern politikai gyilkosságok az 1854-es nyitás, valamint az 1888-as Meidzsi-alkotmány elfogadása után burjánzottak el. Ahogyan az ország fokozatosan bekapcsolódott a világpolitikába, úgy egyre több szélsőséges szervezet jelent meg, amelyek saját akaratukat igyekeztek érvényesíteni az általuk helyesnek gondolt politikai irányvonalakat illetően.

Népszerű politikus

Egy másik híres miniszterelnök, aki ellen merényletet követtek el, nem volt más, mint Inukai Cujosi. A politikus egyetemi hallgatóként kínai tanulmányokra szakosodott, majd pályafutását újságíróként kezdte. 

Inukai Cujosi
Fotó: Wikipedia

A Japán Birodalmi Hadsereggel először 1877-ben került kapcsolatba, ekkor a Satsuma-lázadás során haditudósítóként küldték a frontra.

A politikai életbe 1882-ben került be, amikor segített megalapítani a Rikken Kaishintō nevű pártot. Az új csoportosulás alapvetően liberális szellemiségű volt, így ilyen programot is irányzott elő. Inukait 1890-ben választották be először az Alsóházba, majd még tizenhétszer újra bizalmat szavaztak neki. Haláláig ugyanezt a tisztséget töltötte be.

1922-ben a Rikken Kaishintō más néven, Kakushin Clubként szerveződött újjá, és más kisebb pártokkal együtt alakított kabinetet. Kato Takaaki 1924-es miniszterelnöksége alatt – immár másodszor – Cujosi kommunikációs miniszter lett. Ezután a Kakushin Club egyesült a Rikken Seiyūkai nevű párttal, ahol az egyik vezető politikus ő lett.

1929-ben meghalt a párt elnöke, akinek a helyébe Inukai lépett. Bírálta az 1930-ban elfogadott Londoni Flottaegyezmény aláírását – ez ugyanis a haditengerészeti kiadásokat csökkentette –, és támogatta a japán hadsereg Mandzsúria megszállására irányuló tervét is.

Senkinek sem tudott megfelelni

1931-ben őt bízták meg új kormány alakításával. Miniszterelnökként gazdasági és kereskedelmi reformokat hozott, melyekkel növelte az exportot. December 23-án a hadsereg nyomására – Hirohito császárral szembeszegülve – csapatokat küldött Mandzsúriába és a sikeres katonai akciókat követően az 1932-es választásokon pártja elsöprő győzelmet aratott.

Inukai kabinetje 1931-ben
Fotó: Wikipedia

1932. január 8-án merényletet kíséreltek meg a császár ellen, és Inukai fel is ajánlotta lemondását, ám Hirohito marasztalta. Ezután a politikust erős bírálatok érték a hadsereg miatt. 

Az egyik oldal szerint nem tett kellő erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megfékezze a katonaságot, míg mások úgy gondolták, hogy nem ment elég messzire az invázió kérdésében. Utóbbi azért volt, mert igyekezett korlátozni a további csapatok Kínába küldését és az ottani kormánnyal is tárgyalásokat folytatott.

Ez a katonasággal való szembenállás vezetett végül a meggyilkolásához 1932. május 15-én, amikor Inukait tizenegy haditengerészeti tiszt lőtte le tokiói rezidenciájában. 

A miniszterelnök ugyan próbált velük beszélni, merénylői a szavak helyett a tetteket választották. A politikus likvidálásán túl a párt székhelyét is megtámadták és feldúlták. 

Fotó: Wikipedia

Érdekesség, hogy eredetileg az egy nappal korábban Japánba érkezett Charlie Chaplin brit színész is a merénylők célpontja volt, de ő nem volt a rezidencián, mivel éppen egy szumómérkőzést nézett.

Inukai Cujosi halálával a szigetországban a hadsereg kezébe került a politikai hatalom.

 A közügyek polgári ellenőrzése a merénylet következtében megszűnt Japánban, és egészen a második világháború végéig nem is állt vissza.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.