Henry Averynek (vagy Everynek) hívták, de sok más megszólítását is ismerték a kortársai és az utókor egyaránt. Más kalózokhoz hasonlóan eleinte ő is hivatalos úton igyekezett karriert csinálni, de később a hajós szakma kevésbé tűnt jövedelmezőnek. 1671 környékén, 12 évesen, már a Királyi Haditengerészet kötelékében szolgált, megjárta a Karib-tenger térségét is.
Gyorsan lépdelt felfelé a ranglétrán, és hajóinasból hamar első tisztté vált.
Őt és társait csempészek és kalózok ellen vetették be, de egy alkalommal a csapat a rossz körülményeket megelégelve fellázadt. A fiatal és tehetséges, jó szervezőképességgel megáldott Avery vezette a zendülést, és miután kapitányukat a Zöldfoki-szigeteknél partra tették, saját kezébe vette a hajó és az emberek irányítását. A kalózzá lett legénység fosztogatni kezdett, egyre jövedelmezőbb zsákmányokat ejtve.
A törvényt és társait is kijátszotta
A „kalózkirály” megnevezést elsősorban a legnagyobb zsákmánya miatt nyerte el. 1695. szeptember 7-én, már a Fancy fedélzetén garázdálkodó tengeri banditák kapitányaként figyelt fel egy 25 hajóból álló konvojra, amely Mekkába tartott zarándoklatra. Más kapitányokkal összefogva dolgozták ki a támadás tervét, Avery pedig társainak megígérte, hogy a zsákmányt majd Madagaszkárra érve szétosztják egymás között. Az értékes ékszereket és nemesfémeket is szállító hajót, a Ganj-i-Sawai-t, illetve az azt kísérő Fateh Muhammedet kétórányi küzdelem után foglalták el. A konvoj az indiai nagymogul tulajdonában volt, aki az őt ért kár miatt embargót hirdetett az angol kereskedelemre.
Ez a lépés komoly hátrányt okozott volna számukra, ezért a Brit Kelet-indiai Társaság is érdekelt lett a zsákmány és Avery kézre kerítésében. A társait is kijátszó Avery végül maga szerezte meg a legnagyobb zsákmányt, amire kalóz valaha szert tett.
A történet itt azonban nem ért véget, a diplomáciai botrányt is okozó tengeri banditákat mindenképp kézre akarták keríteni a hatóságok.
A Fancy legénységének egy részét elfogták, a kapitány azonban szerencsésen elmenekült az igazságszolgáltatás elől. Eltűnt üldözői szeme elől, és a híres rablást követően nem is említi őt hiteles beszámoló. Sorsa ismeretlen, a feltételezések szerint 1714-ben halhatott meg.
A kalózkirály öröksége
Csak találgatni lehet, hogyan töltötte életének utolsó éveit. Mint egy jó kalóz, elpazarolta vagyonát vagy visszavonultan élt egy eldugott szigeten? Biztos információk nem maradtak róla. Egy biztos, a kalózkirállyal együtt a felfoghatatlanul értékes kincse is eltűnt a föld színéről. Egy nemrég talált levél viszont választ adhat Avery rejtélyes eltűnésére. A kalózkirály életének két kutatója ugyanis azt állítja, egy általa írt levélre bukkantak egy skót levéltárban. Az üzenetet kódnyelven írták, és a dátumozás alapján 1700-ban kelt, négy évvel Avery eltűnése után.
Ez alapján a kutatók szerint a kalóz a brit titkosrendőrség kötelékébe került és kémnek állt a korona szolgálatában. A hírhedt bűnözőt övező legendárium még életében kialakult, dalok és könyvek születtek róla. Daniel Defoe The King of the Pirates ( A kalózok királya) című műve röviddel Avery feltételezett halála után, 1719-ben jelent meg: ebben az angol kalózkapitány a főszereplő. Alakját az utókor is megőrizte a populáris kultúrában. Az elmúlt évtizedekben kultikussá váló Ki vagy, doki? több epizódja is említi, de más, a kalózok világát feldolgozó alkotások (mint a Fekete vitorlák című sorozat) is megemlékezik a tengeri banditáról.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.