Fel fogják támasztani a mamutot

A gyapjas mamutok a késő pleisztocén kor legismertebb állatai, amelyek az utolsó eljegesedés végén, nagyjából 12 ezer éve haltak ki

Fotó: Courtesy of Giant Screen Films, 2012 D3D Ice Age, LLC/Penn State University

A tudósok nagyon közel járnak ahhoz, hogy néhány ikonikus fajt, például a gyapjas mamutokat és a dodókat visszahozzák a kihalásból. A mamutok feltámasztási próbálkozásait azonban nem kíséri egyértelmű lelkesedés.

2003-ban a tudósok körülbelül hét percre visszafordították a kihalást. A feltámasztott vonal az ibériai vadkecske (Capra pyrenaica pyrenaica) volt. Az alfaj utolsó ismert tagja, egy Celia nevű nőstény három évvel korábban elpusztult. (A régebben kihalt mamut visszahozása azért nehezebb feladat.)

Életkép a pleisztocén eljegesedés idejéből, gyapjas mamutokkal
Fotó: Courtesy of Giant Screen Films, 2012 D3D Ice Age, LLC/Penn State University

A tudósok Celia halála előtt DNS-t gyűjtöttek a füléből, és genetikai anyagát egy háziasított kecske petesejtjébe fecskendezték, amelynek a sejtmagját eltávolították. Az így létrejött klón - az első és akkoriban egyetlen kihalt élőlény, amelyet újraélesztettek - nem sokkal születése után tüdőrendellenesség miatt elpusztult.

Mamut, dodó, erszényesfarkas

Bár ez az erőfeszítés nem hozott létre egészséges állatot, a „kihalás-visszafordítás” tudománya az elmúlt két évtizedben drámai fejlődésen ment keresztül. 

A technológia már nem jelent jelentős akadályt a nemrégiben kihalt fajok újjáélesztése előtt, és sok esetben elegendő DNS-sel rendelkezünk ahhoz, hogy a klónozáshoz funkcionális genomokat állítsunk össze. A kérdés nem is annyira az, hogy fel tudjuk-e támasztani az eltűnt fajokat, hanem az, hogy fel kell-e támasztanunk. 

Néhány vállalat nem várja meg a választ erre a kérdésre. 

A Colossal Biosciences, egy texasi székhelyű biotechnológiai és géntechnológiai vállalat például három ikonikus kihalt fajt tervez visszahozni: a dodót (Raphus cucullatus), a erszényesfarkast (Thylacinus cynocephalus) és a gyapjas mamutot (Mammuthus primigenius).

 

A Colossal honlapja szerint a végső célja ezeknek a kihalás-visszafordítási erőfeszítéseknek az, hogy „gazdagítsák a biológiai sokféleséget, pótolják a létfontosságú ökológiai szerepeket és erősítsék az ökoszisztémák ellenálló képességét.” 

A dodó feltámasztását is tervbe vették
Fotó: Julian Pender Hume / Live Science

Más szakértők szerint azonban nem zárható ki a katasztrofális kimenetel sem. 

„Emberként önhitten azt képzeljük, hogy képesek vagyunk irányítani a technológiánkat” - mondta Oswald Schmitz, a Yale Egyetem populáció- és közösségi ökológia professzora a Live Science-nek. „Én erről nem vagyok annyira meggyőződve.” 

A természetvédők még a legjobb esetben is kételkednek abban, hogy az évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt kipusztult élőlények visszahozása annyi hasznot hozna, mint a még életben lévők megőrzése. 

Ami eltűnt, az eltűnt”

- mondta Schmitz. 

Rokon fajokba akarják beültetni a kihalt állatok génjeit

A közelmúltban elért áttörések révén a tudósok „közelebb kerültek, mint az emberek gondolnák” a rég kihalt fajok újjáélesztéséhez - mondta Ben Lamm, a Colossal Biosciences társalapítója és vezérigazgatója a Live Science-nek. 

A cég célja, hogy 2028-ra előállítsa az első mamutnak látszó borjakat, és „nagyon valószínű, hogy előtte még egy másik fajjal is találkozhatunk” - mondta Lamm, utalva a Colossal más projektjeire. 

A gyapjas mamutok 300 000–10 000 évvel ezelőtt éltek az Északi-sarkvidéken.

A borjak előállításához a Colossal tudósai először azonosítani fogják a gyapjas mamut legemblematikusabb fizikai jellemzőit kódoló géneket, amelyek például a bozontos szőrzetet, az ívelt agyarakat, a zsírlerakódásokat és a kupola alakú koponyát kódolják. 

Ezt követően ezeket a géneket beillesztik a közeli rokon, tehát genetikailag hasonló ázsiai elefántok (Elephas maximus) genomjába. 

„A kihalás-visszafordításnak többféle jelentése lehet - és a kihalásmentesítési képességünk attól függ, hogyan határozzuk meg” - mondta Love Dalén, a Stockholmi Egyetem paleogenetikusa és az evolúciós genomika professzora a Live Science-nek küldött e-mailben. 

A kihalás-visszafordítás abban az értelemben, hogy „a kihalt fajra hasonlító hibrid faj egy formáját hozzuk létre korlátozott számú kulcsfontosságú gén kicserélésével”, akkor lehetséges, ha a kihalt fajból rendelkezésre áll DNS - mondta Dalén, aki a Colossal tanácsadó testületének tagja. (A dinoszauruszoktól nem áll rendelkezésre DNS, így a Jurassic Park létrehozása jelenleg inkább csak vágyálom.) 

A dinószauruszok feltámasztása egyelőre csak a sci-fikben létezik
Fotó: Northfoto/Kennedy News and Media

A kihalt fajjal genetikailag azonos állat létrehozása bonyolultabb, és a fajtól függ."

Az olyan fajok esetében, amelyek a közelmúltban haltak ki, és amelyekből jó minőségű DNS-minták állnak rendelkezésre, mint például a Celia, ez lehetséges lehet” - mondta Dalén. A mamutok esetében azonban nem ez a helyzet.

Nehéz teljes génállományt találni

Dalén és kollégái közel kerültek a gyapjas mamut teljes genomjának szekvenálásához, de a DNS néhány régiója, például néhány ismétlődő kódsor még mindig kihívást jelent. 

A Colossal Biosciences eddig több mint 60 részleges gyapjasmamut-genomot szerzett meg, amelyeket az elefántok genomjának laboratóriumi szerkesztéséhez fog felhasználni, mondta Lamm. Amint megállapodtak egy DNS-szekvenciában, a Colossal képviselői szerint egy hibrid elefánt-mamut embriót fognak beültetni egy ázsiai vagy afrikai elefánt (Loxodonta) béranyába. 

A cég tervezi a dodó és az erszényesfarkas feltámasztását is. 

„A dodó esetében egy majdnem teljes genommal rendelkezünk” - mondta Lamm, míg a csak a múlt században kihalt erszényesfarkas esetében „sokkal jobb genetikai adatokkal rendelkezünk már a kezdetektől fogva”. A dodónál a Colossal azt tervezi, hogy a genetikai anyagot házityúkba (Gallus domesticus), az erszényesfarkas esetében pedig egérszerű erszényesekbe, a kövérfarkú dunnartba (Sminthopsis crassicaudata) ülteti be.