Párducok lakják az aknamezőt

Omán a világ egyik legszárazabb országa, ahol a vízhez jutás élet és halál kérdése. Kész rejtély, hogy sikerült itt számos civilizációnak nem egyszerűen túlélnie, de prosperálnia is.

Habár rengeteg turista látogatja, az Arab-félszigetnek még mindig vannak titkai, mi több, életveszélyes sarkai. De ez nem rettenti vissza Reza Pakravant, a díjnyertes felfedezőt és filmest, aki hatrészes tévésorozatot készített veszélyekkel teli kalandjairól. A Titkos határvidék: Arábia című dokumentumsorozatban, amely szeptember 8-án 21 órakor startol el a Viasat Explore műsorán, Rezáék többek között megpróbálnak múltunk eddig rejtett nyomaira bukkanni egy fel nem fedezett szaúd-arábiai kanyonban, a Perzsa-öbölben pedig nyomára lelni egy veszélyeztetett és különleges állatnak, a dugongnak. Cikkünkben további két akciót mutatunk be: miként lavírozott Reza és csapata aknák között és merült fullasztó barlangokba azért, hogy feltárja a titkos határvidéket.

A perzsa leopárd nyomában

A perzsa leopárd a világ egyik legveszélyeztetettebb állata: alig ezer élhet belőle szabadon. Abban
nem is sokan bíztak, hogy a háború sújtotta Kurdisztánban még létezhet belőlük néhány példány,
azonban mégis. Reza Pakravan és csapata útnak is indul azzal a céllal, hogy a populáció megmentése
érdekében az élőhelyet védett területté nyilváníttathassák. Rezáék a kurdisztáni hegyek, azaz az Irak
és a szomszédos Irán közötti határvidékre utaznak, ahol a háború nyomai miatt már alig lakik ember,
a terület tele van aknákkal. Irak területén még mindig 2 millió fel nem robbant taposóakna található,
életveszélyes bárhol is letérni az útról. Ezek a területek azonban ideális élőhelynek számítanak a
párducoknak, ugyanis ezeket elkerülik az emberek – különös tekintettel az orvvadászokra. A csapat
bizakodó az akcióval kapcsolatban, főleg miután kiszúrja a leopárd két legfontosabb táplálékát, a
vaddisznót és a hegyi kecskét. Két vadkamerával igyekeznek bizonyítani a leopárdok jelenlétét,
azonban csak néhány nap múlva jön az áttörés. A kamerák egyike lencse végre kap egy éjszaka
poroszkáló leopárdot, majd később további felvételek is bizonyítják jelenlétüket – így minden esély
megvan arra, hogy a területet védetté tegyék.

Omán a világ egyik legszárazabb országa, ahol a vízhez jutás élet és halál kérdése. Kész rejtély, hogy sikerült itt számos civilizációnak nem egyszerűen túlélnie, de prosperálnia is.
Fotó: Viasat World

Egy titokzatos csatornarendszer a világ egyik legszárazabb pontján

Omán a világ egyik legszárazabb országa, ahol a vízhez jutás élet és halál kérdése. Kész rejtély, hogy sikerült itt számos civilizációnak nem egyszerűen túlélnie, de prosperálnia is. Reza expedíciója ezt az ősi titkot akarja megfejteni, mikor beveti magát Omán perzselő sivatagába. Az arab ország nem teljesen kopár, elvétve található rajta néhány oázis, és ezekhez egy építészeti remekmű, az úgynevezett faladzs-rendszer szállítja a vizet. 

Rezáék a kurdisztáni hegyek, azaz az Irak és a szomszédos Irán közötti határvidékre utaznak, ahol a háború nyomai miatt már alig lakik ember, a terület tele van aknákkal. Irak területén még mindig 2 millió fel nem robbant taposóakna található, életveszélyes bárhol is letérni az útról. 
Fotó: Viasat World

A faladzs földalatti csatornák bonyolult hálózata – féltő gondossággal épített alagutak több tíz méter mélyen, melyek lassú áramoltatással biztosítják a vízellátást. Valószínűleg perzsa eredetűek, több ezer évesek lehetnek és kézi erővel, illetve egyszerű szerszámokkal épültek.

Reza Pakravan (balra).
Fotó: Viasat World

Reza a rendszer egyik forrását akarja felfedezni, de ez nem veszélytelen út: a mélyben a magas széndioxid, a forróság és a rendkívüli páratartalom is végzetes lehet, nem beszélve arról, hogy a víz néha eléri a csatorna tetejét, emiatt áthatolhatatlan. Odalent a magas páratartalomnak köszönhetően a csapat kamerái egymás után romlanak el, közben pedig a víz-, az oxigén- és széndioxid-szintet is figyelniük kell – utóbbi nem kis nehézséget okozva a visszaúton... Vajon elérnek a forrásig?

(Forrás: Viasat World)