Perszepolisz létét zuzmó fenyegeti

Dombormű a Perszepoliszban lévő Apadana Palota keleti lépcsőjéről.

Az ember azt hinné, hogy a régészeti lelőhelyeket első sorban a fosztogatók, a háború, vagy talán a földrengések fenyegetik. A zuzmó eszünkbe sem jut, pedig a zuzmó Perszepolisz a Perzsa birodalom (kb.Kr.e. 550-330) régészeti lelőhelyét létét fenyegeti.

A zuzmók különböző felszíneken, köveken is nőnek, és idővel lassan lebontják. Sajnos a régészeti lelőhelyeken Irán-szerte, köztük Perszepoliszban is burjánzik a zuzmó. Ha nem tesznek semmit, a zuzmók porrá redukáhatják a relikviákat 50-100 éven belül. A Perszepolisznál a fenntartók fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy sakkban tartsák a zuzmókat, de megfelelő támogatás nélkül ez vesztes csata.

Dombormű a Perszepoliszban lévő Apadana Palota keleti lépcsőjéről.
Fotó: Bibliai Régészeti Társaság

 

A zuzmók nyomai már láthatók Perszepolisz-szerte láthatók

 

Az Irán déli részén fekvő Perszepoliszt Nagy Dáriusz építtette. Dáriusz azon perzsa királyok egyike, akit Ezra Könyve említ, hogy segített a száműzött júdeaiaknak visszatérni Júdeába. A város néhány száz évvel később elpusztult, miután Nagy Sándor serege meghódította. 

Ma, az 1979-ben az UNESCO Világörökségi Helyszínévé lett Perszepolisz a világ egyik legnagyszerűbb régészeti helyszíne. A terjedelmes helyszín egy monumentális palotakomplexummal, kolosszális szobrokkal, sírokkal, feliratokkal és egyebekkel büszkélkedik.

Az elszabadult zuzmók nyomai már láthatók helyszín-szerte és különösen a keskeny kőbevéséseken kiemelkedő, ahol a zuzmók gyorsan szétlapítják a felszínt, kitörölve a történelmet. Bár ez messze nem egy modern probléma, a régió fokozatos klímaváltozása miatt az utóbbi években fokozódik a zuzmó fenyegetése.

Egy másik pusztulás által fenyegetett helyszín az Irán nyugati részén lévő Behisztuni Felirat, I. Darius monumentális győzelmi felirata. A háromnyelvű felirat hasznos volt Sir Henry Rawlingson és más korai orientalista számára az ékírás kódjának feltörésében, mint ahogyan a rosette-i kő az ókori egyiptomiaknál. A felirat elamite, akkád, és perzsa nyelven íródott. Mivel ez egy sziklafelszínen lévő masszív vésett dombormű, a Behisztuni Feliratot különösen fenyegeti a zuzmók által okozott pusztulás.

Oszlopfő Perszepoliszból.
Fotó: Bibliai Régészeti Társaság

 

Perszepolisz egy rejtély. Az ókori perzsa város a világ leglenyűgözőbb romjainak egyike, de senki nem tudja, pontosan miért épült? Az uralkodó óperzsa dinasztiának már volt fővárosa, Pasargradae, amikor I. Darius, vagy más néven Nagy Dáriusz (Kr.e. 522–486) Perszepoliszt megalapította, és volt politikai és adminisztratív központjuk Susaban. Miért volt szükségük Perszepoliszra? Egyaránt furcsa, hogy a várost alig említik a klasszikus szövegek. Bár a görögöknek közvetlen információjuk volt az olyan óperzsa városokról, mint Ecbatana (lehetséges, hogy a mai Hamadan) és Susa, nyilvánvalóan semmit nem tudtak Perszepoliszról.

(Forrás: Bibliai Régészeti Társaság: https://www.biblicalarchaeology.org/)