A második pestisjárvány eredetét évek óta, széles körben vitatják a szakemberek. Míg egy népszerű elmélet szerint Kelet-Ázsiában, leginkább Kínában kezdődhetett, mielőtt világjárványt okozott volna. A jelenleg rendelkezésre álló egyetlen régészeti bizonyíték Közép-Ázsiára, a mai Kirgizisztánban található Issyk Kul-tó környékére utal. A leletek szerint egy helyi kereskedelmi közösséget járvány pusztította 1338 és 1339 között. A pestis terjedése megállíthatatlannak tűnik.
A korábban itt végzett ásatások során sírköveket is feltártak a régészek, amelyek arra utalnak, hogy az emberek egy ismeretlen járvány vagy „dögvész” következtében haltak meg. A tudósok azonban a szír nyelven feliratozott sírkövek első felfedezése óta vitatják ezek jelentőségét az európai fekete halálhoz, a pestishez kapcsolódóan, hiszen a pestis tüneteit már nem tudják vizsgálni.
De mi az a pestis és hol lelhető fel a pestis forrása? Egy nemzetközi kutatócsoport emberi maradványokból származó ősi DNS, valamint történelmi és régészeti adatok elemzését végezte el két olyan lelőhelyen, ahol „pestis” feliratokat találtak. A vizsgálat céljaként tűzték ki, hogy meghatározzák a feliratokban említett járvány okát.
Az első eredmények ígéretesnek tűntek. A szakemberek azonosították a Yersinia pestis pestisbaktériumból származó DNS-t azoknál a személyeknél, akiknek a sírkövére az 1338-as évszámot vésték. Phil Slavin, a brit Sterling Egyetem történésze kijelentette, hogy
kutatásuk végül bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a sírköveken említett járványt valóban a pestis okozta.
A fekete halál kezdetét a tudósok korábban már összefüggésbe hozták a pestistörzsek számának jelentős növekedésével, amelyet a pestis sokféleségének „ősrobbanásaként” emlegetnek. Ennek az eseménynek a pontos időpontja azonban pontatlan maradt és a becslések szerint valamikor a 10. és a 14. század között következhetett be. Tehát honnan érkezett az „első pestises” eset?
A kirgizisztáni lelőhelyekről származó ősi pestistörzsek teljes genomjának rekonstruálásával így most megvizsgálták, hogy milyen kapcsolatuk lehet az említett „ősrobbanással”. Az eredmények azt mutatták, hogy a kirgizisztáni ősi törzsek pontosan ennek a kiterjedt diverzifikációs eseménynek a csomópontjában helyezkedtek el.
A kirgizisztáni ősi pestisgenomok rekonstrukciója révén azonosítottuk a pestis forrástörzsét, és még a pontos dátumát is tudjuk, ami az 1338-as év
– mondta Maria Spyrou, a kutatás vezető szerzője, a Tübingeni Egyetem kutatója a The Brighter Side News oldalnak.
A fekete halált okozó törzs, a pestis eredete azonban továbbra is rejtély. A tudósok nem tudják, hogy helyben alakult-e ki, vagy máshonnan terjedt-e el a pestisjárvány a régióban. Emlékeztettek arra is, hogy a pestis nem kizárólag az embereket érinti, mivel a baktérium a vadon élő rágcsálók populációiban is fennmarad, a pestis rezervoárként ismert területeken. Úgy vélik, így
az 1338-1339-es járványért felelős, az Issyk Kul-tó közelében élő, ősi közép-ázsiai törzs valószínűleg az egyik ilyen rezervoárból származik. Így elterjedtek a járványok a világban és „beköszöntött” a nagy pestis járvány.
Johannes Krause, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet igazgatója és a kapcsolódó tanulmány vezető szerzője szerint az ősi törzzsel szoros rokonságban álló modern törzsek megtalálhatók a Tian Shan-hegység körüli pestistározókban, ami azt jelzi, hogy a fekete halál őse valószínűleg Közép-Ázsiából származik, az ősi törzs felfedezésének közvetlen közelségéből. A világjárványok idejében ez egy kulcsfontosságú információ lehet, hiszen a pestises esetek felkutatása és a pestis genom segítheti a jövőbeli előrejelzéseket.
A pestis tünetei: