Rejtélyes, ismeretlen vírusok szabadultak a világra Kínában

illusztráció

Fotó: Shutterstock/ FOTOGRIN

Több mint 1700 vírust fedeztek fel egy olvadó gleccser mélyén Kínában. Félő volt, hogy az ismeretlen vírusok akár betegséget is okozhatnak.

Aggodalomra ad okot, hogy a klímaváltozás miatt a Föld jégtakarója erőteljesen olvad, a folyamat révén pedig olyan ismeretlen vírusok szabadulhatnak a világra, amelyek akár világjárványt is okozhatnak. Nagy problémát jelent, hogy a felszínre kerülő kórokozókról alig tudnak valamit a tudósok.

Ismeretlen vírusok rejtőztek a gleccser mélyén
Fotó: NurPhoto via AFP

A kutatók a most leírt vírusokat a Közép-, Dél- és Kelet-Ázsia metszéspontján található Guliya-gleccserből kinyert 305 méter hosszú jégmagban fedezték fel. Becslések szerint a kórokozók 41 000 évesek lehetnek, és már három nagyobb éghajlatváltozást is átvészeltek.

Ismeretlen vírusok a gleccserek fogságában

A világ más pontjain már találtak halálos kórokozókat az olvadó jégtakaróban, ami felerősítette a lehetséges járványoktól való félelmet. 2016-ban például lépfene-spórák szabadultak ki egy állati tetemből, amely 75 évig a szibériai permafrosztba volt fagyva. Tucatnyian kerültek kórházba, egy gyermek pedig meghalt.

Az eddigi vizsgálatok alapján a vírusok ártalmatlanok az emberre. Ezek a kórokozók az eddigi eredmények alapján archeákat fertőznek, ez utóbbiak a Föld legősibb élőlényei közé tartoznak.

A most felfedezett vírusok tanulmányozása veszélytelenségük ellenére fontos, mert segíthetnek megérteni, hogyan nézhetnek ki azok a jégbe zárt mikrobiális közösségek, amelyek a közeljövőben kiszabadulhatnak.

A különböző időszakokban eltérő vírusközösségek uralkodtak

Az Ohiói Állami Egyetem által vezetett kutatócsoport több mint 300 méter mélyre fúrt a Tibeti-fennsík északnyugati részén található Guliya-gleccserbe. Az így kapott jégmagot kilenc szegmensre osztották, amelyek mindegyike különböző klímaperiódust képvisel. A vizsgált szegmensek 160 és 41 000 év közöttiek voltak.

A kutatók minden egyes szegmensből DNS-mintát vettek, majd egy metagenomikai elemzésnek nevezett eljárással azonosították a jégben rejlő vírustörzseket. Végeredményként a szakértők körülbelül 50-szer több vírusinformációt katalogizáltak, mint amennyit a tudósok valaha is gyűjtöttek a gleccserekből.

Elemzéseik alapján a kutatók megállapították, hogy a vírusközösségek nagyon különbözően néztek ki attól függően, hogy milyen éghajlati viszonyok uralkodtak a megfagyásuk idején.

Egyértelmű jelét láttuk annak, hogy amikor az éghajlati viszonyok megváltoztak, akkor a vírusközösségek összetétele is módosult”

- mondta a tanulmány társszerzője, Matthew Sullivan, az Ohio Állami Egyetem mikrobiológusa a Popular Science-nek. Példának okáért 11 500 évvel ezelőtt, amikor az utolsó jégkorszak véget ért, és a melegebb holocénbe léptünk, egy különálló vírusközösség jött létre.

Eredményeink jelzik a vírusok és az éghajlatváltozás közötti lehetséges kapcsolatot”

- mondta a tanulmány társszerzője, ZhiPing Zhong, az Ohiói Állami Egyetem mikrobiológusa.

A teljes kutatás a Nature Geosciences című szakfolyóiratban olvasható.