Saláta miatt került hetvenöt ember kórházba

Saláta miatt került hetvenöt ember kórházba: a a Shiga-toxint termelő Escherichia coli (STEC) O157 okozta

Bár az élelmiszerhez kapcsolható járványok nem ritkák, az új eset egyedülálló módon vet fel mélyebb kérdéseket az éghajlatváltozás közegészségügyi kockázatokban betöltött szerepével kapcsolatban. Nem kevesebb, mint hetvenöt ember került kórházba, miután saláta került a tányérjára.

Az Egyesült Királyság nemrég bizarr egészségügyi fenyegetéssel nézett szembe: a Shiga-toxint termelő Escherichia coli (STEC) O157 nagymértékű kitörésével. A saláta által indukált járvány országszerte 259 embert érintett, több tucatnyian kórházba kerültek. Tekintettel arra, hogy jellemzően havonta csak néhány eset fordul elő az országban, a hatóságok országos járványt hirdettek és munkacsoportot hoztak létre annak kezelésére.

Saláta miatt került hetvenöt ember kórházba: a a Shiga-toxint termelő Escherichia coli (STEC) O157 okozta
Fotó: Arno Images / Getty Images

A 2022-es járvány végül lecsillapodott és azóta kiderítették a bűnöst: a szennyezett saláta. De hogyan kerülhetett ez az általában állatok, például szarvasmarhák és juhok által hordozott kórokozó a salátán keresztül az élelmiszer-ellátásba? Az Eurosurveillance folyóiratban publikált, új vizsgálat szerint a tökéletes feltételeket az éghajlat által vezérelt, egymást követő eseménysorozat teremtette meg a járvány kitöréséhez.

 

Állati ürülékkel szennyeződött a saláta

Az E. coli gyakori fertőzés. Az STEC O157 azonban az E. coli erős törzse, amely súlyos gyomor-bélrendszeri megbetegedést okozhat az embereknél. A tünetek az enyhe hasmenéstől az olyan életveszélyes szövődményekig terjednek, mint a hemolitikus urémiás szindróma (HUS), amely a veséket érinti. 

Ez az egyik legveszedelmesebb élelmiszer eredetű kórokozó, amely általában szennyezett húshoz, tejtermékekhez és friss termékekhez kapcsolódik. A baktériumtörzs azért különleges, mert Shiga-toxint termel, amely pusztító hatású lehet

 – magyarázták a szakemberek a ZME Science online tudományos portálnak.

Az érintettek közül sokan a közelmúltban salátaféléket, különösen fejessalátát fogyasztottak, így a nyomozók arra gyanakodtak, hogy a fertőzés hordozója a friss termék volt. Ezt a feltételezést az élelmiszerlánc-elemzés is alátámasztotta, amely a salátát visszavezette egyetlen, „X termelőként” említett termelőhöz. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy a saláta hogyan fertőződött meg. Két évbe telt, mire a vizsgálat kiderítette.

Úgy tűnik, hogy a heves esőzések és az áradás következtében valószínűleg ürülék került az állattartó mezőkről a közeli mezőgazdasági területekre. 

Az ezeken a földeken termesztett saláta szennyezett vízzel érintkezett, ami megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy az STEC baktérium odakerüljön a gyanútlan fogyasztók tányérjára.

A földeken termesztett saláta szennyezett vízzel érintkezett, ami megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy az STEC baktérium a gyanútlan fogyasztók tányérjára kerüljön
Fotó: Pinterest

Az Egyesült Királyságban akkoriban szélsőséges időjárási viszonyok uralkodtak: a hosszú aszályos időszakokat intenzív esőzések követték. Az Egyesült Királyság meteorológiai hivatala augusztusban egyetlen 24 órás időszak alatt több mint 100 milliméter csapadékot regisztrált, egyes régiókban pedig még ennél is nagyobb mennyiségű eső esett. A hirtelen beáramló víz végül helyi áradásokat okozott, különösen azokon a mezőgazdasági területeken, ahol az állatállomány legelt. A jelenlegi vizsgálat kimutatta, hogy a salátaföldek az áradások után vízben úsztak, amely valószínűleg a közeli juhfarmokról származó szennyező székletet szállított.

A juhok az STEC O157 ismert hordozói, és a salátaföldekhez való közelségük a fertőzés nagy kockázatát jelentette. 

És bár a fejes saláta önmagában nem tartozik a magas kockázatú élelmiszerek közé, de ebben az esetben a salátatermesztés körülményei (hiszen a termesztés olyan földeken történt, amelyeken a víz állati ürüléket szállított) a betegség terjedésének veszélyes eszközévé tették.

Így tehát ezt a járványt olyan események sorozata okozta, amit az éghajlatváltozás katalizált. A vizsgálatok megállapították, hogy:

• a 2022 júliusában és augusztusában bekövetkezett kedvezőtlen időjárási események sorozata valószínűleg a termények megfertőződéséhez vezetett;
• a rendkívül száraz időjárás és
• az azt követő heves esőzések elhúzódó időszakai valószínűleg hozzájárultak a baktériumok felerősödéséhez és terjedéséhez a környezetben,
• az állóvíz és az áradások pedig végül a termények megfertőződéséhez vezettek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy a hőmérséklet emelkedése és az időjárás változásai valószínűleg világszerte növelni fogják az élelmiszer eredetű megbetegedések gyakoriságát és súlyosságát. Különösen a heves esőzések és az áradások fokozzák a fertőzés kockázatát. Az állati hulladékból származó kórokozók az esővízzel könnyen a vízkészletekbe és a mezőgazdasági földekbe juthatnak. Ez a kutatás azonban azt is mutatja, hogy nem vagyunk védtelenek az ilyen járványokkal szemben.

A tudósok figyelmeztettek, hogy a STEC O157 járvány kitörése a friss termékekkel összefüggő élelmiszer-eredetű betegségek növekvő tendenciájának része. A modern mezőgazdaság összetett ellátási láncai , valamint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események új kockázatokat jelentenek az élelmiszerbiztonságra nézve.