Titkosírással készült levél okozta a bebörtönzött skót királynő vesztét

Mária és fia, Jakab, akit tízhónapos korában látott utoljára.

Fotó: Wikimedia Commons

Tudor Erzsébet és Stuart Mária párharcát az angol uralkodónő nyerte meg, aki unokatestvérét két évtizednyi házi őrizet után összeesküvés gyanújával végül kivégeztette. A családi viszályt később a skót királynő fia oldotta fel, akinek a trónra lépése a két ország összeolvadását is jelentette.

I. Erzsébet és I. (Stuart) Mária unokatestvérek voltak, de életüket végigkísérte a rivalizálás. VIII. Henrik halála után mindhárom törvényes gyermeke trónra lépett, utolsóként a Boleyn Annától született Erzsébet, aki 45 éven át állt az ország élén. 

Hatalomra kerülése és uralmának első évei korántsem voltak feszültségmentesek, hiszen Mária folyamatos fenyegetést jelentett a koronára. 

A skót királynő gyermekkorát a francia udvarban töltötte, ahol éveken át a trónörökös, a dauphine jegyese volt. II. Ferenc fiatalon lépett trónra és hamar életét vesztette, de a francia-skót szövetség nem múlt el ilyen hamar. Mária a kontinensről is veszélyes volt Erzsébetre és hatalmára, de férje halála után hazatérve még közelebb került unokatestvéréhez. 

Mária, a skótok királynője
Fotó: Wikimedia Commons

Egyik korona a másik ellen

Skóciában azonban Mária nem kapott teljes körű támogatást, mivel a reformáció terjedése megosztotta az országot és népszerűtlenné tette a katolikus királynőt. A belső feszültségek fegyveres konfliktusokat szültek, és az uralkodónő befolyása egyre jobban csökkent. Erzsébettől várt segítséget, miután 1568-ban hatalma végleg megingott, de unokatestvére biztos távolban akarta tudni magától a trónkövetelőt. 

Az egyre paranoiásabb I. Erzsébet besúgókkal vette körül magát
Fotó: Getty Images

Ugyan Shrewsbury grófjának birtokán tartották őrizet alatt és lehetőségei folyamatosan szűkültek, Mária nem adta fel a küzdelmet a skót koronáért. Kiterjedt kapcsolatrendszerét felhasználva szinte folyamatos levelezésben állt a kontinens uralkodóival és a katolikus egyház támogatását is élvezte, amelynek vezetői aggódva figyelték befolyásának csökkenését Angliában.  Máriát szigorú megfigyelés alatt tartották, Erzsébet két minisztere, Francis Walsingham és William Cecil kémjei a skót királynő közvetlen közeléből jelentettek az angol királyi titkosszolgálatnak.

Sir Francis Walsingham, Erzsébet királynő „szuperkémje”.
Fotó: Wikimedi Commons

Walsingham szorgalmazta 1584-ben a Bond of Association törvény elfogadását, ami halálbüntetést és a trónöröklésből való kizárást jelentette minden királynő elleni összeesküvő számára – ezzel megteremtette a Máriával való leszámolás jogi feltételeit. A törvény elfogadását követően nem telt el sok idő, és az Anthony Babington nevével fémjelzett összeesküvés miatt halálra ítélték a skótok királynőjét. 

Perbe fogott királynő

Babington nemesi családban született. Mária raboskodásának idején Shrewsbury grófjának szolgálatában állt, így ismerhette meg a skót királynőt. 

A férfi 1586 nyarán levélben írta meg Máriának, hogy merényletet tervez Erzsébet ellen, és erre áldást kért a szerinte törvényes uralkodótól. 

A levélre adott válasz eredeti változatát nem ismerjük, csak a Walsingham által készített másolatot, amelyben Mária engedélyt ad a terv megvalósítására. Babingtont elfogták, és példát statuálva felnégyelést szabtak ki számára büntetésül. Máriát felségárulással vádolták meg, a fő bizonyíték ellene pedig a Babingtonnal folytatott levelezése volt.

A titkosírással írt levél elegendő bizonyíték volt Walsingham számára.
Fotó: Wikimedia Commons

Végül 1586. október 25-én a királynőt bűnösnek találták minden vádpontban és halálra ítélték. Erzsébet azonban hónapokig nem hagyta jóvá a kivégzést, így a végrehajtására csak 1587 februárjának elején került sor. A két uralkodónő rivalizálása Mária halálával véget ért, de a „szűz királynő” unokatestvérének köszönhette később az utódját. Mivel nem ment férjhez, lassan világossá vált, hogy törvényes gyermeke nem fog születni, és az öröklés kérdése ismét előtérbe került. VI. Jakab néven Mária fia anyja halála óta ült a skót trónon, 1603-ban pedig felmenőinek hála az angol korona is a fejére került. Anglia és Skócia perszonálunióban egyesült, és a Tudor-korszak után a Stuart-királyok kora vette kezdetét. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.