Urartu: Bronz pajzsokat és egy sisakot fedeztek fel az Ayanis-kastélyban

Az urartui pajzsok. A Törökország keleti területén lévő Ayanis-kastély helyszínének ásatása során 3 pazar bronz pajzsot és egy sisakot találtak, melyeket egy a Bibliában Ararát néven szereplő vaskori város, Urartu főistenének Haldinak ajánlották.

A Törökország keleti területén lévő Ayanis-kastély helyszínének ásatása során 3 pazar bronz pajzsot és egy sisakot találtak, melyeket egy a Bibliában Ararát néven szereplő vaskori város, Urartu főistenének Haldinak ajánlották.

A leleteket az Ayanisban lévő monumentális templomkomplexusnál történt ásatások során fedezték fel. A leletek Urartu gazdagságát és magas szintű fém szaktudását tükrözik.

Az urartui pajzsok. A Törökország keleti területén lévő Ayanis-kastély helyszínének ásatása során 3 pazar bronz pajzsot és egy sisakot találtak, melyeket egy a Bibliában Ararát néven szereplő vaskori város, Urartu főistenének Haldinak ajánlották.
Fotó: Biblical Archeology Society

 

Egy elfelejtett bibliai királyság, Urartu

 

Az ayansisi erőd volt az egyik utolsó kastély, amit az urartuiak építettek. Csúcspontján, az Asszíriától északra fekvő erőteljes vaskori királyság Örményországtól és Irán északnyugati részétől a Földközi-tengerig terjedt.

A fővárostól, Tushpatól körülbelül 3.5 kilométerre északra elhelyezkedő kastélyban volt egy az urartuiak fő istenének, Haldinak szentelt templom. A friss ásatások a templom feltárására fókuszáltak, ami az egyik legjobb állapotban fennmaradt Urartuban.

A csapat 3 szépen megalkotott bronz pajzsot és egy díszes bronz sisakot tárt fel, mindegyik Haldinak ajánlva. Az objektumok a Kr.e. 7. század közepéről valók, röviddel miután a kastélyt egy földrengés szétrombolta.

Az Ayansisnál történő ásatások majdnem 4 évtizede folyamatban vannak és sokat feltártak a 15 hektár területű erődről, ami Van-tóra néző hegyen helyezkedik el. Az erőd hirtelen pusztulása miatt az urartui régészet hihetetlen helyszíne: bronz fegyvereket, királyi és kultikus épületeket, domborműveket, feliratokat, és egy teljes külső várost fedeztek fel.

Az ókorban a helyszínt az azt építő urartui király, II. Rusa (körülbelül Kr.e. 678-654) után úgy hívták: Rusahinili Eiduruka.

A bronz urartui sisak.
Fotó: Biblical Archeological Society

 

 

A 9-6. századig tartó urartui királyság gyakran harcolt déli szomszédjával, Asszíriával. Urartu végül Kr.e. 590-ben elvesztette szuverenitását, amikor a médek és a perzsák röviddel Asszíria meghódítása után meghódították Urartut. Száz éven belül Urartu előző birodalmai Örményországként lettek ismertek.

 

Az Ószövetség Ararát néven említi Urartu régióját és a királyságát. Először a Genezis 8:4 (Teremtés Könyve) említi, amikor Noé kiköt az Ararát-hegyen. Bár igen vitatott, hogy ez a név melyik hegyre utal, valószínűleg Ararát/Urartu királyságában van. Ararát második említése a Királyok második könyvében 19:37 történik, amikor Sennacherib két fia Ararátra menekül, miután apjukat orvul meggyilkolták.

(Forrás: Biblical Archeology Society: https://www.biblicalarchaeology.org/)