Végbélen keresztüli légzésért, úszkáló döglött halakért, részeg férgekért járt az idei Ignobel-díj

Lehet-e lélegeztetni a végbélen keresztül? Vajon ha a tehenek hátára macskákat teszünk és megijesztjük őket, attól kevesebb tejet adnak? Ehhez hasonló kutatásokat díjaztak a Nobel-díj paródiájaként emlegetett Ignobel-díj idei átadóján.

Az Ignobel-díj (Ig Nobel Prize) átadóján összesen 10 kutatócsoportot ismertek el, akinek felfedezései talán nem formálják át gyökeresen a világot, de megnevettetik és elgondolkodtatják az embereket. A bolond Nobelként emlegetett Ignobel-díj nem tévesztendő össze a valódi Nobel-díjjal, amelynek nyerteseit októberben fogják kihirdetni. Az Ignobel-díjat csütörtökön, a Massachusettsi Technológiai Intézetben megrendezett ünnepségen vehették át a győztesek.

Az Ignobel-díjat rendszerint bolondos kutatásokért ítélik oda
Fotó: AFP

Ezekért járt idén Ignobel-díj

• Élettan

Az élettani Ignobel-díjat japán és amerikai kutatók kapták, akik felfedezték, hogy sok emlős a végbélnyílásán keresztül is képes lélegezni. A 2021-ben megjelent tanulmány szerint a kísérletet egy olyan halfaj ihlette, amely képes béllégzéssel oxigénhez jutni. Kutatásuk során kiderült, hogy a halak nincsenek egyedül ezzel a képességgel, egerek, sertések és patkányok is képesek rá, így a végbél “kiegészítő légzőszervként” is funkcionálhat. A tudósok még azt is felvetették, hogy a lélegeztetőgépre szoruló betegeknek biztosítani lehetne ezzel a módszerrel az oxigént.

• Béke

A béke Ignobel-díjat egy amerikai pszichológus, Burrhus Frederic Skinner kapta, aki a galambok által vezérelt rakéták koncepcióját dolgozta ki. Az elgondolás szerint a rakéták orrába egy optikai lencsét építettek volna, ami a galambok előtti képernyőre vetíti külvilág képét; az operáns kondicionálással erre idomított galambok pedig csőrükkel a célpontra koppintanak. Ha a koppintás nem a kép közepét éri, a képernyő elbillen és a rakéta irányt vált. Noha az idomítás nem volt eredménytelen, a döntéshozók a kísérletet túl radikálisnak tartották, és így végül leállították. Mivel Skinner 1990-ben elhunyt, a díjat lánya vette át.

• Biológia

Szintén posztumusz elismerést ért biológiai kategóriában Fordyce Ely és William Petersen munkája, akik a tehenek tejhozamát befolyásoló tényezőket vizsgálták. A Journal of Animal Science című folyóiratban 1940-ben megjelent tanulmányukban macskákat tettek a tehenek hátára, majd 10 másodpercenként papírzacskókat durrantottak ki, miközben figyelték a tej mennyiségének változását. Megállapították, hogy a rémült tehenek csakugyan kevesebb tejet adtak, de a macskák jelenléte nem befolyásolta a kísérlet eredményét.

• Botanika

A botanikával kapcsolatos díjat az amerikai Jacob White és a német Felipe Yamashita kapta, mert bizonyítékot találtak arra, hogy a dél-amerikai Boquila trifoliolata növény képes utánozni a mellé helyezett műanyag növények leveleit. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a „növényi látás” egy hihető hipotézis.

• Kémia

A kémiai Ignobel-díjat holland kutatók kapták, akik részeg és józan férgeket választottak szét kromatográfia segítségével.

• Fizika

Fizika kategóriában a Floridai Egyetem tudósát, James Liaót díjazták, aki egy elpusztult pisztráng úszási képességeiről közölt átfogó, több folyóiratban is megjelent tanulmányt.

• Orvostudomány

Egy svájci, német és belga csoport nyerte az orvostudományi Ignobel-díjat annak bizonyításáért, hogy a fájdalmas mellékhatásokat okozó hamis gyógyszerek hatékonyabbak lehetnek a betegeknél, mint a fájdalmas mellékhatásokat nem okozó hamis gyógyszerek.

• Valószínűség

A valószínűséggel kapcsolatos elismerést 50, főleg holland kutatókból álló tudóscsoport kapta, akik 350 757 érmét dobtak fel, hogy teszteljék Persi Diaconis, egykori bűvész és a Stanford Egyetem statisztikusa által felállított hipotézist. Munkájuk alátámasztotta Diaconis jóslatát, miszerint a feldobott érmék kissé nagyobb valószínűséggel landolnak ugyanúgy felfelé, mint ahogyan feldobták őket.

• Anatómia

Roman Khonsari professzor, a párizsi Necker-Enfants Malades egyetemi kórház koponya- és arcsebésze, valamint kollégái a hajforgók tanulmányozásáért kapták az anatómiai díjat. Azt találták, hogy míg a legtöbb ember fején az óramutató járásával megegyező irányban tekeredik a haj, a déli féltekén az óramutató járásával ellentétes irány a gyakoribb.

• Demográfia

A demográfiai kategória díját dr. Saul Newman, az Oxfordi Egyetem munkatársa kapta, mert kimutatta, hogy a rendkívül hosszú életet élő emberekről szóló állítások nagy része olyan helyekről származik, ahol alapvetően rövid az élettartam, nincsenek születési anyakönyvi kivonatok, és ahol gyakoriak az elírások és a nyugdíjcsalások.