A közösségi médiában aktív, többmilliós követőtáborral rendelkező amerikai egészségügyi és mentálhigiénés szakember, dr. Daniel Amen egy lerészegedett fiatal példáján keresztül szemléltette az alkohol pusztító tevékenységét. Emellett az alkohol hatása az agyra nem az agysejtek megölése révén érvényesül, hanem a köztük lévő kapcsolatokat rombolja le, ami többek között az önkontroll elvesztéséhez vezet.
A közösségi médiában az egyik legnépszerűbb és legtöbbet emlegetett téma az alkohollal kapcsolatos, Amen pedig az absztinencia egyik legelkötelezettebb híve, így azt is elmondta, melyek azok a leggyakoribb jelek, amelyek alkoholproblémára utalnak.
A TikTokon @docamen néven ismert orvosszakértő egy videóban válaszolt arra a kérdésre, hogy miért nem iszik soha alkoholt:
„Nagyon szeretem az agyamat, és nem akarok neki rosszat, ráadásul több ezer felvételt láttam már ittas emberek agyáról, higgyék el, nem nyújtottak szép látványt” – magyarázta egyik legnépszerűbb posztjában Amen, aki egyúttal egy erősen ittas tinédzser agyáról készült felvétel segítségével mutatta be, milyen kóros folyamatokat indíthat be a féktelen részegeskedés.
Volt egy páciensünk, egy fiatal srác, aki alaposan felöntött a garatra. Nagy nehezen kijózanodott, de aztán ismét berúgott. Ekkor úgy döntöttünk, csinálunk pár képet az agyáról, hogy megnézzük, mi történik. A felvételeken azt láttuk, hogy a homloklebeny gyakorlatilag alig funkcionált. Miért is érdekes ez? Mert az agy elülső része felelős egy csomó kulcsfontosságú dolog szervezéséért, legyen szó az előrelátásról, az ítélőképességről, a koncentrációról, az impulzuskontrollról, a tervezésről vagy éppen az empátiáról
– idézi a szakértő posztját a LAD Bible cikke.
Amen szerint az alkohol az agy más részeit, például az emlékezetért és tájékozódásért felelős hippokampuszt is befolyásolja,
de a leglátványosabb változásokat a homloklebenyben idézi elő.
„Amennyiben az alkohol hatással van az agy homloklebenyére, az illető nehezen tudja kontrollálni az érzelmeit és a késztetéseit” – mondta az orvos, aki hozzátette: az alkoholizmus hosszabb távon maradandóan károsíthatja az agy elülső részét.
Még ma is olvasni jó néhány helyen azt a téves információt, hogy alkoholt fogyasztani azért nem érdemes, mert pusztítja az agysejteket - pedig ezt a mítoszt már 1993-ban megcáfolta Grethe Jensen kutatása. Ő és kollégái alkoholista és nem alkoholista csoportok agysejtjeinek számát mérte meg, és arra az eredményre jutott, hogy nincs mérhető különbség a kettő között, az alkoholfogyasztás nem befolyásolja az agysejtek számát.
Bár maguk az agysejtek nem halnak el az alkohol hatására, a köztük zajló kommunikáció nehézkessé és kevésbé hatékonnyá válhat.
Az alkohol ugyanis károsítja az úgynevezett dendriteket, amelyek az idegsejtek végén találhatóak, és az információk felvételéért és a sejttest irányába történő vezetéséért felelősek.
Ez a folyamat szerencsére az alkoholfogyasztás mérséklésével megállítható, sőt, vissza is fordítható.
Bár ez is nagyrészt gyógyítható, és az agysejtek képesek magukat regenerálni, itt már létezik az a szintű sérülés, ahol maradandó agykárosodásról beszélhetünk. A nagymértékű alkoholfogyasztás az újabb agysejtek termelődését is megakadályozza, így ha közvetlenül meg nem is öli őket, a megújulásukat gátolja.