Félelmetes változásokat észleltek az Antarktiszon

Az Antarktisz Földünk egyik legzordabb és legelzártabb területe, hagyományosan hóval és jéggel borított kontinensként ismert. Azonban az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás hatásai itt is érezhetővé váltak, különösen az Antarktiszi-félszigeten, ahol az új kutatások szerint drámai változásokon megy át a növényzet.

Az Exeteri és Hertfordshire-i Egyetemek, valamint a Brit Antarktiszi Felmérés kutatói által végzett új tanulmány kimutatta, hogy az Antarktiszi-félsziget növényzetének kiterjedése több mint tízszeresére nőtt az elmúlt négy évtized során. A kutatók műholdas adatokat használtak, hogy felmérjék, miként reagál a térség az egyre gyorsuló ütemben zajló klímaváltozásra – írja a Science Daily.

Drámaian zöldül az Antarktisz
Fotó: Science Photo Library via AFP

Kizöldül az Antarktiszi-félsziget

A kutatás szerint 

a növényzettel borított területek kiterjedése 1986-ban még kevesebb, mint egy négyzetkilométer volt, ám ez a szám 2021-re közel 12 négyzetkilométerre nőtt.

A változás különösen az utóbbi években, 2016 és 2021 között gyorsult fel, amikor évente több mint 400 000 négyzetméterrel bővült a növénytakaró kiterjedése. Ez a tendencia az ember okozta klímaváltozás közvetlen hatásaira vezethető vissza, hiszen a félsziget, akárcsak sok más sarkvidéki terület, gyorsabban melegszik, mint a globális átlag.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a mohapárnák növekedési üteme drámaian felgyorsult az elmúlt évtizedekben. A mostani műholdas adatok azonban megerősítik, hogy 

a zöldülési folyamat nem csupán lokális jelenség, hanem szélesebb körben is megfigyelhető.

Hogyan néz ki az antarktiszi növényvilág?

Az Antarktiszi-félszigeten leginkább mohák találhatók, amelyek Földünk legszélsőségesebb körülményei között is képesek fennmaradni. Dr. Thomas Roland, az Exeteri Egyetem kutatója így fogalmazott: „A táj továbbra is szinte teljesen hóval, jéggel és sziklákkal borított, csupán egy apró részét hódította meg a növényzet. Ez az apró rész azonban drámai növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy még az elszigetelt vidék is érintett az ember okozta klímaváltozásban.”

Megállíthatatlannak látszik a folyamat

A kutatók szerint, ahogy ezek az ökoszisztémák egyre inkább megtelepszenek, és a hőmérséklet tovább emelkedik, várhatóan a zöldülés folyamata tovább folytatódik. A növényzet szaporodása segíti a talajképződést is, amely eddig szinte teljesen hiányzott ezen a területen. A növényi anyag felhalmozódásával a talajban lévő szerves anyagok is gyarapodnak, amely más növények számára is megteremti a növekedés feltételeit.

A látszat ellenére ez a folyamat azonban nem minden szempontból pozitív.

Dr. Olly Bartlett, a Hertfordshire-i Egyetem kutatója arra figyelmeztetett, hogy a növényzet terjedése növeli annak kockázatát, hogy nem őshonos, invazív fajok is megjelenhetnek a térségben.