4.000 éves bronzkori települést fedeztek fel egy szaúd-arábiai oázisban

A szaúd-arábiai bronzkori település, al-Natah virtuális háromdimenziós rekonstrukciója.

Egy kis, 4.000 éves várost fedeztek fel a Khaybar-oázisban, Szaúd-Arábia nyugati részén al-Natahban. A felfedezésből kiderül, hogy a régióban lakó bronzkori emberek lassan városiasodtak, nem úgy, mint kortársaik Egyiptomban és Mezopotámiában. A körülbelül 1.5 hektáros bronzkori település magába foglal egy központi körzetet és egy védőgátakkal körbevett közeli lakótelepet.

Az október 30-án a PLOS ONE magazinban publikált tanulmány szerint a város, melyet Kr.e. 2400 körül kezdtek elfoglalni, kicsi volt, körülbelül 500 lakossal. A lakótelepen nagy mennyiségű kerámiát és őrlő köveket találtak, valamint legalább 50 lakóház maradványait, melyek agyag anyagokból készülhettek. A bronzkori település központi területén két épület volt, melyeket közigazgatási területekként használhattak. A központi terület nyugati részén egy nekropoliszt találtak nagy és magas kör alakú sírokkal, amiket a régészek „lépcsős toronysíroknak” neveznek. Írást eddig nem találtak a helyszínen.

A szaúd-arábiai bronzkori település, al-Natah virtuális háromdimenziós rekonstrukciója.
Fotó: Live Science

 

A bronzkori településen gabonát termesztettek

 

A kutatók csak néhány gabonaféle nyomát fedezték fel, de más helyszínek leletei alapján valószínűleg al-Natah népe gabonát termesztett a lelőhely közelében. A várost és közeli területeit egy 14.5 kilométer hosszú fal vette körbe, ami védelmet nyújthatott a nomádok támadásaitól. A várost valamikor Kr.e. 1500 és 1300 között hagyták el, de a kutatók nem tudják biztosan, miért? Nagyon kevés nyom van a város lakott időszakának utolsó fázisáról.

 

Lassú urbanizáció

Abban az időben, amikor a város lakott volt, a mezopotámiai, egyiptomi és a kelet-mediterráneumi városok virágzottak. Al-Natah és más helyszínek kutatásai azt mutatják, hogy az Arábiai-félszigeten lassabban folyt a városiasodás. A Kr.e. 3-2. évezred alatt Arábia északi részén a települések a városiasodás átmeneti állapotában, a pásztorkodás és a komplex városiasodás közötti állapotban voltak. 

Míg Mezopotámiában és Egyiptomban a Kr.e. 4. évezredben kezdődött az urbanizáció, a tanulmány azt mutatja, hogy Arábia északnyugati részén a társadalmi komplexitás később kezdődött. A Kr.e. 3. évezred második feléig nem kezdődött meg a városiasodás a félszigeten, ekkor az Arábiai-félszigeten néhány nép letelepedett életmódot vett fel és nagyobb mértékben kezdte alkalmazni a mezőgazdaságot. A mezopotámiaiak és egyiptomiak korábban áttértek a letelepedett életmódra. A nagy mezopotámiai és egyiptomi bronzkori városokhoz képest a szaúd-arábiai települések általában kisebbek. Monumentális védőgát hálózatokkal összekötött kis városok voltak, nagy helyi oázisokkal körbevéve.

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)