A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói által vezetett tanulmány részletesen bemutatta néhány népszerű testápolási termék használatából származó kibocsátást és a reakciókat, amelyeken ezek egy tipikus beltéri környezetben történnek. A szakemberek több mint 200 különböző típusú illékony szerves vegyületet (VOC) azonosítottak több millió rész per millió koncentrációban, amikor a dezodorokat vizsgálták.
Bár a vegyületek túlnyomó többsége jóindulatúnak tekinthető – különösen alacsony koncentrációban –, a vegyi anyagok némelyike gyorsan reagált és másodlagos szerves aeroszolokat képezett, amelyek következményeit már nem lehet olyan biztonságosnak tekinteni.
Egyes molekulák „nukleálódnak”; más szóval új részecskéket képeznek, amelyek nagyobb ultrafinom részecskékké tudnak összeállni, és amelyek hatékonyan lerakódhatnak a tüdőben. Véleményem szerint még mindig nem értjük teljesen ezeknek a szennyező anyagoknak az egészségre gyakorolt hatásait, de az is lehet, hogy károsabbak, mint gondolnánk. Különösen azért, mert a légzési zónánk közelében alkalmazzuk őket. Ez egy olyan terület, ahol új toxikológiai vizsgálatokra van szükség
– mondja Dusan Licina, az EPFL mérnöke a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Sok modern otthonban és irodában legalább egy vagy két ózonforrás (O3) van, amelyet általában a nyomtatók és fénymásolók, valamint – ironikus módon – a légtisztítók bocsátanak ki. Az Environmental Science & Technology Letters tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint még az ózontermelő berendezésektől mentes helyeken is sok kültéri szennyező anyag ózont termel a napfény hatására, amely aztán az ablakokon és a szellőzőrendszereken keresztül a belső térbe juthat.
Bár felületesen hasonlít az oxigénhez, amelyre a szervezetünk a légzéshez támaszkodik, az ózon harmadik oxigénatomja viszonylag instabillá teszi, ami lehetővé teszi, hogy könnyen reakcióba lépjen az illékony szerves vegyületekkel, például a monoterpénekkel
– hangsúlyozta Licina, kiemelve, hogy az ózon és a testápolási termékekben lévő illékony szerves vegyületetek közötti reakciók által létrehozott potenciális szennyezőanyagok teljes mértékének meghatározásához mintákat vásároltak egy dezodor testpermetből, kézkrémből, roll-on dezodorból, parfümből és száraz sampon hajsprayből, és két különböző típusú kísérletet végeztek.
A tesztek egyik csoportja értékelte az egyes tárgyak kibocsátását, amelyeket:
A tesztek második csoportja körülbelül 35-40 rész/milliárdos ózonmennyiséget juttattak a térbe, ahol az egyes testápolási termékek kibocsátásaival való esetleges reakciók eredményeit mérték. A részecskékből álló szó szerinti „szmog” minden esetben létrejött – egy kivételével, a roll-on dezodor esetében.
A részecskék növekedési üteme ráadásul jóval magasabbnak bizonyult, mint amit a tanulmányok általában a városi környezetben lévő kültéri levegő minőségére vonatkozóan jelentenek.
A tudósok szerint érdemes lenne megkongatni a vészharangokat, hiszen a levegőben lévő finom részecskék meglepően rövid idő alatt komoly hatással lehetnek az egészségünkre. Így más megközelítésbe kerülhet annak a tudata, hogy hasonló szennyezést generálhatunk minden alkalommal, amikor a hajunkat fixáljuk, dezodort használunk vagy parfümöt fújunk magunkra.