Kiderült, hogyan hódították meg a dinoszauruszok a bolygót

Mega-vulkánkitörések nyitottak utat a dinoszauruszok számára: egy vulkanikus tél 201.6 millió évvel ezelőtt megsemmisítette a a többi állat legtöbbjét.

Több, mint 53 éven át a a dinoszauruszok uralták a Földet, a bolygó minden sarkát, egyre nagyobbak lettek, míg egy aszteroida becsapódás következtében lehanyatlottak. De hogyan lettek a bolygó urai? Egy új tanulmány feltárja, hogy egy hasonlóan katasztrofális esemény nyitott utat a dinoszauruszok számára: egy vulkanikus tél 201.6 millió évvel ezelőtt megsemmisítette a a többi állat legtöbbjét.

Ez volt a negyedik tömeges kihalási esemény, ami során az élő fajok háromnegyede eltűnt. Masszív vulkánkitörések széttépték Pangea szuperkontinenst és 600.000 éven át folyt a láva. Ezzel kezdődik a jura korszak, amikor a dinoszauruszok felemelkedtek és átvették a kihalt triászkorabeli állatok helyét. 

Mega-vulkánkitörések nyitottak utat a dinoszauruszok számára: egy vulkanikus tél 201.6 millió évvel ezelőtt megsemmisítette a a többi állat legtöbbjét. 
Fotó: BBC Science focus

 

A kis dinoszauruszok túlélték a negyedik kihalási eseményt és nagyobbakká lettek

 

Az új kutatásig az volt az egyik vezető teória arról, hogy mi okozta a negyedik tömeges kihalást, hogy nagy mennyiségű szén-dioxid szabadult fel a kitörések során. Ez melegíthette a bolygót (ahogyan történik most a klímaváltozással), és az óceánt masszív savfürdővé tette.) De egy új tanulmány szerint a vulkánoknak ellentétes hatásuk volt, nem melegedéssel, hanem hűtéssel pusztították ki az életet. A Proceedings of the National Academy os Sciences magazinban publikált tanulmány szerint a légkört hűtő szulfátrészecskék több kárt okoztak, mint a szén-dioxid. Sokkal több kárt. 

 

Úgy vélik, hogy ezek a részecskék a tömegesen a légörbe kerültek, visszaverték a napfényt a Földről és annyira lehűtötték a bolygót, hogy megfagyasztotta a lakóit. Úgy gondolják, hogy olyan sok szulfátrészecske szabadult fel, hogy blokkolta a napfényt.

 

Dr. Dennis Kent, a Kolumbiai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője azt mondja, hogy a szén-dioxid és a szulfátok nem csak ellentétes módon működnek, hanem ellentétes időkeretekben is. A szén-dioxid hosszú idő alatt halmozódik fel és melegíti a dolgokat, de a szulfátok hatása sokkal gyorsabb. Ezek az események egy élettartam alatt történtek.

A kutatók üledékeket tanulmányoztak Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, és Marokkó hegyeiben. Bizonyítékot találtak arra, a triász vége felé öt láva „lüktetett”: több, mint 40.000 évig nagy kitörések terjedtek szét. A geológiában ez nagyon rövid: a fajoknak nincs esélye a felépülésre. A láva lüktetések előtt a triász fosszíliák bőségesek voltak - fán lakó gyíkok, óriás kétéltűek, krokodilok szárazföldi rokonai és egzotikus növények. De az impulzusok után eltűnnek. Ennek ellenére a kis dinoszauruszok, melyek nagyobbakká alakultak, mint például a Triceratops, a T. rex és más furcsa dinoszauruszok túléltek, és a kis emlősök is, akik a mi őseinkké fejlődtek.

(Forrás: BBC Science Focus: https://www.sciencefocus.com/