Egy új tanulmány feltárta, azt a meglepő hajtóerőt, ami az erdei növények gyors migrációja mögött áll.

Az európai erdei növényeket a légköri lerakódásból származó nitrogén szennyezés hajtja nyugatra. Sok növény a túl sok nitrogén miatt sokkal gyorsabb sebességgel halad nyugatra, mint az éghajlatváltozás miatt északra, vagy nagyobb magasságokba.

Sok tanulmány dokumentálta azt, hogy az éghajlat melegedésével a növényfajok a sarkok, vagy nagyobb magasságok felé haladnak. Más globális változások, mint például a nitrogénlerakódás szintén arra ösztökélheti az erdei növényeket, hogy megváltoztassák földrajzi területüket, de ezek megfigyelése kevésbé gyakoribb.

Peter Sanczuk, a belgiumi Genti egyetem munkatársa és kollégái majdnem 3.000 európai mérsékelt erdei növényzet helyszínéről származó adat felhasználásával meghatározta, hogy hány aljnövényzetfaj változtatta meg a földrajzi tartományát a környezetváltozás több évtizede alatt? Ahelyett, hogy követve a klímaváltozást északra haladnának, az erdei növények gyakrabban haladnak nyugatra, vagy keletre. A kelet-nyugat irányú elmozdulás korrelált a nitrogén lerakódással, és azon fajok esetében, melyek súlyosabb nitrogén lerakódást éltek meg a területükön, több volt a lokális kihalás és kevesebb az új élőhelyen való megtelepedés. A biodiverzitás átrendezési mintázata komplex és inkább számos környezeti változás közötti kölcsönhatás hajtja, mintsem csak a klímaváltozás kizárólagos hatásai.

Az európai erdei növényeket a légköri lerakódásból származó nitrogén szennyezés hajtja nyugatra. Sok növény a túl sok nitrogén miatt sokkal gyorsabb sebességgel halad nyugatra, mint az éghajlatváltozás miatt északra, vagy nagyobb magasságokba.
Fotó: BBC Wildlife Magazine

 

Az erdei növényeket gyorsabban hajtja a nitrogén szennyezés nyugatra, mint a klímaváltozás északra, vagy magasabb helyekre

 

Egy úttörő tanulmány feltárta, hogy mi hajtja az európai növényeket nyugatra: a légköri lerakódásból származó nitrogén szennyezés. Ellentétben a széles körben elterjedt hiedelemmel, hogy egyedül a klímaváltozás nyomja a fajokat északra, hogy hűsebb élőhelyeket keressenek, a kutatók azt találták, hogy sok növény a túl sok nitrogén miatt sokkal gyorsabb sebességgel halad nyugatra. A magas szintű nitrogén, különösen ami szennyeződésből származik, lehetővé teszi a nitrogénkedvelő fajoknak, hogy gyorsan terjedjenek azokon a területeken, ahol jelentős a lerakódás, és gyakran elmozdítják a helyükről a specializáltabb növényeket. Ez a nyugatra való elmozdulás – melynek átlagos sebessége 3.56 km/év – 2.6-szer gyorsabb, mint az északra való haladás, és átalakítja Európa néhány legikonikusabb erdejének összetételét.

Vannak növények, mint például az erdei sóska, melyek nyugatra vándorolnak körülbelül 5 km/év sebességgel.
Fotó: BBC Wildlife Magazine

A tanulmány, mely évtizedeken át elemzett 266 erdei növényfajt, kimutatta, hogy e fajok majdnem 40%-a nyugatra halad, és csak 15% északra. A tanulmányozott ökoszisztémák között van néhány legendás európai erdő, mint például a lengyelországi Białowieża Erdő. A felfedezés meghatározó a politikacsinálók és a természetvédők számára, akiknek most már figyelembe kell venniük a nitrogén szennyezés messzire nyúló hatását, amikor stratégiákat dolgoznak ki a biodiverzitás és az egészséges ökoszisztéma védelme érdekében. A tanulmány kihangsúlyozza a többszörös környezeti nyomás, köztük a nitrogén szennyezés és a klímaváltozás, közötti komplex kölcsönhatásokat, amik megváltoztatják a biodiverzitás mintázatát Európa szerte.

(Forrás: Science: https://www.science.org/, BBC Wildlife Magazine: https://www.discoverwildlife.com/)