Carlos de Juan, az ásatás igazgatója azt mondja, hogy jelenleg ez a föníciai hajó a valaha felfedezett egyik legkomplettebb ókori tengeri hajó. Ez a homokos anyag őrizte meg a hajót mostanáig. Ami akkoriban egy nagy balszerencse volt, az ma a régészet számára egy nagy áldás.
Ha most a régészek nem cselekednek, akkor a hajó maradványait szétrombolhatják a változó áramlatok. A csapat merész stratégiája az, hogy az egész hajót egy közeli múzeumba költöztetik az óceánból. Bár ez egyszerűnek tűnhet, több mint 2500 víz alatt töltött év drasztikusan megváltoztatta a hajó fáját. A csapatnak nem csak teljesen ki kell ásnia hajót a víz alól, hanem egy sor speciális technikát is alkalmaznia kell, biztosítandó, hogy a fa ne degenerálódjon a levegőnek való kitettség során. Ehhez 20 különálló darabra hasítják a hajót és minden darabból öntőformát alakítanak ki, mielőtt kiemelik a vízből. Az ásatások új leleteket is feltártak, köztük kerámiát és kötélmaradványokat.
A csapat reméli, hogy a projekt végeztével ez a majdnem teljesen komplett ókori hajó az ókori tengeri utazásokkal és hajóépítéssel kapcsolatos számtalan kérdést meg fog oldani. Kiderül, milyen fából építették a hajót, hol építették, milyen volt akkoriban a navigáció, a fa degradációjának folyamata, és a fertőzés, ami a sekély vizekben előfordulhatott. A roncsból kiderül az Ibériai-félsziget délkeleti részén letelepedett föníciaiak bányászati és kohászati tevékenysége és a mediterráneum nyugati területein korábban ismeretlen tengerészeti technológia kulturális átadása.
(Forrás: Biblical Archeology Society: https://www.biblicalarchaeology.org/)