Ezzel a módszerrel tovább élhetünk, de van egy buktatója

Sokan hallottak már arról, hogy a kalóriabevitel csökkentése vagy az időszakos böjtölés hosszabb életet eredményezhet. Egy új, nagy volumenű kutatás megerősíti ezt az elképzelést, ám néhány meglepő részlettel is szolgál. Az amerikai tudósok által végzett vizsgálat 960 egér bevonásával arra a következtetésre jutott, hogy az étkezések korlátozása valóban kihat az élettartamra, de nem mindenki részesül a kalóriamegvonás előnyeiből.

Számos korábbi kutatás, a majmoktól kezdve a gyümölcslegyeken át egészen a fonalférgekig azt találta, hogy az állatok hosszabb ideig élnek, ha kevesebb tápanyagot fogyasztanak. Az embereken végzett kutatások etikai és gyakorlati akadályai miatt azonban nem világos, hogy ez az összefüggés mennyire érvényes a humán élettartamra. Az időszakos böjtölés és a kalóriacsökkentés emberek esetében is egészségügyi előnyökkel járhat, például csökkenhet a testzsír és a kardiometabolikus betegségek kockázata, ám az ilyen vizsgálatok gyakran kis mintán alapulnak, így nehéz megállapítani, hogy valóban a kalóriamegvonás áll a kedvező hatások hátterében.

A kalóriamegvonásnak vannak előnyei, de ezek nem mindenkinél érvényesülnek. Egyesek hiába vonják meg maguktól a csokoládét és más kalóriadús ételeket, nem fognak tovább élni tőle
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A mostani egérkísérlet kimutatta, hogy a szigorú kalóriacsökkentés körülbelül harmadával növelte az állatok élettartamát.

A legtöbb kalóriát elvesztő egerek átlagosan 9 hónappal éltek tovább, mint normálisan táplálkozó társaik. A súlyuk is jelentősen csökkent: a hat hónapos korukhoz képest 18 hónapos korukra átlagosan negyedével kevesebbet nyomtak, míg a normálisan táplált egerek súlya egynegyedével nőtt ugyanebben az időszakban - olvasható a Science Alert tudományos portál cikkében.

Nem minden egérnek kedvezett a kalóriamegvonás

Az átlagértékek azonban nem mutatják a kalóriaszabályozott csoportokon belüli eltéréseket. Bár az ide tartozó egerek átlagosan valóban hosszabb ideig éltek, sokan közülük különböző életkorban pusztultak el. 

• Úgy tűnik, mintha a kalóriamegvonás negatív hatásai néhány esetben felülmúlták volna a potenciális előnyöket. 

Paradox módon több esetben azok a rágcsálók éltek tovább, amelyek megőrizték a testsúlyukat, vagyis a kalóriamegvonás és az élettartam közötti összefüggés nem pusztán az anyagcseréhez köthető.

A kutatás szerint a genetikai tényezők nagyobb szerepet játszottak az egerek élettartamának befolyásolásában. Azok a súlyukat megtartó egerek, amelyek jól tűrték a stresszes helyzeteket és több fehérvérsejttel rendelkeztek, nagyobb eséllyel éltek tovább.

Az egérkísérlet bizonyította, hogy a kalóriamegvonás önmagában nem elegendő, a hosszú élethez kell egy jó genetikai háttér is
Fotó: APA-PictureDesk via AFP

Tehát a hosszú élet kulcsa nem kizárólag a kalóriamegvonás, hanem egy sokkal összetettebb tényezőrendszer, amely magában foglalja a genetikai adottságokat és a szervezet ellenálló képességét is.

Milyen tanulságokat vonhatunk le a kutatásból?

Az emberek esetében a kalóriamegvonás hatásai még mindig nem teljesen tisztázottak. A kutatás eredményei azonban óvatosságra intenek: 

bár a kalóriacsökkentésnek lehetnek előnyei, ezek nem mindenkinél jelentkeznek egyformán, és a genetikai háttér fontos szerepet játszik abban, hogy ki profitál belőle.

Ez nem azt jelenti, hogy a kalóriamegvonás ne lenne hasznos az egészség megőrzése szempontjából. Még ha a hosszú élet elérését nem is garantálja mindenkinél, az egészséges táplálkozás és az anyagcsere egyensúlyban tartása minden bizonnyal hozzájárulhat a jobb életminőséghez és az egészséges öregedéshez.

A kutatás eredményeit a Nature folyóirat publikálta.