Aranyláz, vasútépítés, menekülő indiánok: a kanadai lovasrendőrség kezdetei

Vágólapra másolva!

A 19. század közepén Kanada északnyugati síkságain a törvények betartatása nehéz feladat volt, amit a North-West Mounted Police lovasrendőrei vállaltak. 1873-tól több évtizeden át védték a rendet, felléptek bűncselekmények ellen, közvetítettek a sziúk felé, és őrizték a vasút építését.

Múlt-kor

Vágólapra másolva!

Északnyugati Lovasrendőrség Ülő Bika North-West Mounted Police sziúk

A North-West Mounted Police (Északnyugati Lovasrendőrség) szervezetét 1873-ban hozta létre a kanadai kormány, hogy érvényt szerezzenek a törvénynek az ország északnyugati részén. A körülbelül egymillió négyzetkilométernyi prérin kezdetben mindössze háromszáz férfi őrizte a rendet, akik lovon járőröztek, és Winchester puskákkal, valamint revolverekkel voltak felszerelve. Elsődleges feladatuk a bűnüldözés volt, harcoltak az illegális alkoholfogyasztás ellen, és igyekeztek visszaszorítani a lólopásokat, amelyek egyre gyakoribbá váltak. Az általános rendfenntartás mellett mindig akadtak különleges kihívások is, legyen szó indiánokkal való konfliktusokról vagy a vasútépítés körüli problémákról.

Az üldözöttek megsegítői

A North-West Mounted Police feladatai közé tartozott az olyan kényes ügyek kezelése is, mint Ülő Bika és népének érkezése. A sziúk, élükön Ülő Bikával, nehéz helyzetbe kerültek, amikor az Egyesült Államok kormánya egyre intenzívebben igyekezett megszerezni földjeiket, különösen az ott található fontos aranylelőhelyek miatt. Az 1876-os Little Bighorn-i győzelmük ellenére a sziúkat állandó katonai nyomás alá helyezték.

A Little Bighorn-i csata
Fotó: Wikimedia Commons

A folyamatos háborúskodás és az éhínség miatt Ülő Bika és népe kénytelen volt Kanadába menekülni, hogy békére és új életre leljenek. 1877-re már több mint ötezer sziú érkezett Kanadába. A rend fenntartása, a kanadai lakosság és a menekülő sziúk közötti konfliktusok megelőzése érdekében a North-West Mounted Police kétszáz embert küldött a helyszínre, Acheson Irvine helyettes rendőrfőnök vezetésével.

A híres sziú törzsfőnök, Ülő Bika (az archív fotó közepén, ülve)
Fotó: Wikimedia Commons

A helyzetet tovább nehezítette, hogy a kanadai állam semmilyen támogatást nem biztosított az érkezőknek, így a rendőrök saját készleteikből látták el az őslakosokat. Végül a sziúk nagy része visszatért hazájába, Ülő Bika pedig 1881-ben megadta magát az amerikai hatóságoknak.

A vasút őrei

A 19. században a kontinens hatalmas távolságait csak kétféleképpen lehetett hatékonyan közlekedés, lóháton vagy a század egyik legnagyobb találmánya, a vasút segítségével.

Kanada 1881-ben kezdte el építeni az országot átszelő csendes-óceáni vasutat, amihez természetesen szükség volt a North-West Mounted Police segítségére is.

A megnövelt létszámú rendőri erők feladata elsősorban a munkások kísérete és a kivitelező cég szerelvényeinek védelme volt.

A North-West Mounted Police tagjai 1878-ban
Fotó: Wikimedia Commons

Gyakran kellett fellépniük a kifizetetlen bérek miatt kialakult zavargások ellen is. A helyi őslakosok sem nézték jó szemmel, hogy földjeiken keresztül húzódik a vasút, így a lopások és szabotázsakciók megfékezése is a lovas rendőrökre hárult. Az 1896-ban kitört Klondike-völgyi aranyláz során, mikor százezer ember indult el a térségbe szerencsét próbálni, új különítményt is létrehoztak, hogy fenntartsák a rendet.

Új korszak

Az évek során a North-West Mounted Police számos kihívással nézett szembe, miközben a régióba egyre több bevándorló érkezett, főként Európából, ezzel párhuzamosan nőtt a bűncselekmények száma is. A szervezet létszámát többször csökkentették, mivel a törvényhozók másképp képzelték el a rendfenntartást az egyes tartományokban.

A kanadai csendes-óceáni vasút befejezése, ahol a testület tagjai is jelen voltak
Fotó: Wikimedia Commons

Végül 1919-ben a North-West Mounted Police-t más rendvédelmi egységekkel összevonták, és ezzel létrejött a Royal Canadian Mounted Police (Kanadai Királyi Lovasrendőrség), amely máig Kanada ikonikus intézménye.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.