Így folynak át a réseken a macskák

A macskák azon képessége, hogy tárolókba töltik magukat és keresztüláramlanak szűk tereken, jól dokumentált. Egy új tanulmány próbálja megtudni, miért van ez?

A macskák szilárdnak látszanak, de valójában valahogy folyékonyak – legalábbis egy 2017-es elméleti fizika dolgozat szerint, melyet olyan videók inspiráltak, amikben a macskák átpréselődnek az ajtók alatt, belepréselik magukat szűk vázákba és lepréselik magukat keskeny résekbe. Most egy kutató egy lépéssel továbbment, és fizikálisan tesztelt macskákat, hogy megnézze, mikor viselkednek folyékonyan és mikor szilárdan?

A macskák folyékonyan keresztülhaladnak magas és keskeny réseken, de hezitálnak, amikor kényelmetlenül rövid lyukak felé közelednek. Erről számolt be Péter Pongrácz szeptember 17-én a Science magazinban. A felfedezés azt mutatja, hogy a macskák tudatában vannak saját testük méretével és mentális képet alkothatnak magukról. Pongrácz, a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem munkatársa laborban vizsgált kutyákat és kimutatta, hogy a kutyák képesek az önképviseletre. Abban a 2019-ben az Animal Cognition magazinban publikált tanulmányban a kutyák lassítottak és hezitáltak, mielőtt keresztülsétáltak kényelmetlenül kicsi nyílásokon, ami azt mutatja, hogy tisztában vannak testméretükkel és ez alapján hoznak döntéseket. 

A macskák azon képessége, hogy tárolókba töltik magukat és keresztüláramlanak szűk tereken, jól dokumentált. Egy új tanulmány próbálja megtudni, miért van ez?
Fotó: Science News

 

Kemény feladat rávenni a macskákat, hogy kövessék az utasításokat

 

Amint a kísérletet elvégezték, Pongrácz arra gondolt, mi lehet a macskákkal? De a macskákat nehezebb laborban vizsgálni, mint a kutyákat. A macskák hajlamosak visszahúzódni és ingerlékennyé válni abban a környezetben, ezért a labort a macskákhoz vitte. Kollégák segítségével Pongrácz épített egy hordozható labort, amit felállítottak 29 macska gazdi otthonában Budapest szerte. 

A csapat minden egyes otthonban két nagy kartonlemezt csatolt egy ajtókerethez: az egyiken öt, ugyanolyan magasságban lévő, csökkenő szélességű rés volt, a másikon öt, ugyanolyan szélességű, de csökkenő magasságú rés volt. A lemez egyik oldalán egy gazdi, miközben a lemez másik oldalán a macska és a kísérletet végző személy állt. Minden egyes próbánál a macskának a keresztül kellett préselődnie a réseken a kísérletet végző személy oldaláról a gazdi oldalára, miközben filmezték.

Egy kísérletben a macskáknak az volt a feladatuk, hogy  átkeljenek két lemez résein – az egyiken öt, ugyanolyan magasságban lévő, csökkenő szélességű rés (az ábrán balra) volt, a másikon öt, ugyanolyan szélességű, de csökkenő magasságú rés (az ábrán jobbra) volt. Hogy egy résen folyékonyan keresztülhaladt-e egy macska, inkább a rés magasságától, mint szélességétől függött.
Fotó: Peter Pongracz/Science 2024 / Science News

Kemény feladat rávenni a cicákat, hogy kövessék az utasításokat. A kutyáktól eltérően a macskákat nehéz visszahívni egy pontra. Amint egy macska átszivárgott a nyíláson, a gazdinak meg kellett fognia a cicát és át kellett adni a lemezen a kutatónak, hogy új kísérletet végezzen. De voltak cicák, akik utálták, hogy irányítják őket és mindenáron kitértek a gazdik kezei elől.

A 38 macskából 30 elvégezte a kísérletet. Amikor különböző magasságú lyukakkal szembesültek, 22 macska hezitált, hogy keresztülmásszon-e a legrövidebben? Amikor a rések szélessége változott, csak 8 macska állt meg mielőtt megközelítette a legkeskenyebb rést. 

 

A legtöbb macska tétovázás nélkül keresztülpréselődött a keskeny nyílásokon. A csapat ezt a stratégiát úgy hívja „próba és hiba”: Tekintet nélkül, hogy a elférnek-e, vagy sem, a macskák megpróbálnak keresztüláramlani.

 

A természetben ez a hezitálás, hogy legörnyedjen és keresztülmásszon rövid nyílásokon önfenntartó stratégia lehet. Ha egy macska keresztülpréselődik egy résen anélkül, hogy látná mi van a másik oldalon, sérülékennyé válhatnak a potenciális veszélyekre. Az a tény, hogy otthonuk biztonságában is megállnak, azt mutatja, hogy a macskák szintén tisztában vannak testméretükkel.

Sridar Ravi az Új-Dél-Walesi Egyetem repülőmérnöke hasonló kísérletet végzett poszméhekkel és 2020-ban publikálta az első tanulmányt arról, hogy a repülő rovarok tudatában vannak testük méretével és alakjával. De azt gyanította, hogy a macskák másként viselkedhetnek, attól függően, hogy miért akar a cica keresztülpréselődni egy résen. Például, lehet, hogy egy macska egér üldözés közben hezitál hogy keresztülmenjen egy nyíláson, hogy elkerülje a gyors mozgás alatti sérülést. Szerinte ezt a tanulmány kommentálhatta volna, vagy végezhetett volna ilyen kísérletet.

Annak ellenére, hogy a cicákat nehéz tesztelni, Pongrácz sokat szórakozott. Sok szórakoztató macskával találkozott, de azt mondja, hogy a legviccesebb az volt, ahogy a gazdik viselkedtek. Voltak gazdik, akik azt gondolták, hogy a cicájuk zseni, csak azért, hogy a macskák küzdjenek a kísérlettel. Más gazdik meg voltak róla győződve, hogy a cicájuk híján van az intelligenciának. Percekkel később a cicák könnyen elvégezték a feladatot, sokkolva a gazdit.

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)