A hattonnás űrszonda az egyik legnagyobb űreszköz, amelyet a NASA valaha az űrbe küldött. A NASA-küldetésben résztvevő űrszonda előbb a Mars mellett repül el, majd visszatér a Földhöz, és gravitációs hintamanőver segítségével célozza meg a Jupiter holdját. Az Europa Clipper mintegy 3 milliárd kilométert fog utazni, és 2030-ban érkezhet meg az Europához.
Az 5 milliárd dollárba kerülő misszió nem közvetlenül életformák után fog kutatni, hanem azok nyomait fogja keresni; olyan szerves vegyületeket, gázokat, amelyek a hold lakhatóságára utalnak. Curt Niebur, a küldetés egyik koordinátora szerint ezúttal egy olyan égitestet tanulmányozhatnak majd, amelyik potenciálisan most is élhető hely lehet. Mivel az űreszköz nagyon távol lesz a Naptól, hatalmas napelemeket szereltek rá, emiatt mérete a 30 métert is meghaladja. Kilenc műszert fog szállítani, ezek között ott vannak a hold felszíne alá benéző radarok, valamint az infravörös tartományban működő képalkotó berendezések is.
A korábbi megfigyelések hatalmas gejzíreket azonosítottak az Europán. Ezek a vastag jégpáncél alatt található globális óceánból törnek elő, és olyan vegyületeket tartalmazhatnak, amelyek akár élőlények jelenlétére is utalhatnak.
Az indítással járó veszélyeken túl az űrszonda extrém, a számítógépes rendszereket potenciálisan károsító sugárzással néz szembe, amikor az Europát fogja vizsgálni. Az érzékeny elektronikát ezért alumíniumból készült pajzs fogja védeni, és az űrszonda nem a hold, hanem a Jupiter körül áll pályára.
Összesen 49-szer fogja megkerülni a bolygót, közben pedig a hold érdekesebb jellegzetességeit fogja elemezni.
A Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Europa egy kicsit kisebb, mint a Föld égi kísérője, és a kutatók egyik elsődleges célpontja annak felderítésére, létezik-e élet a Naprendszer más égitestjein. A Clipper-misszió célja, hogy nagyfelbontású felvételeket készítsenek az Europa felszínéről, meghatározzák összetételét, geológiai aktivitás jelei után kutassanak, megmérjék jégburkának vastagságát és meghatározzák óceánjának mélységét és sósságát.
Nem a NASA űrszondája lesz az egyetlen, amelyik a holdat tanulmányozza majd. Hasonló jellegű az Európai Űrügynökség (ESA) Juice küldetése, amely egyrészt részletes megfigyeléseket készít a Jupiterről, másrészt analizálja annak három nagy Galilei-féle holdját, az Europát, a Ganymedest és a Callistót.