A neandervölgyiek kihalását a modern emberek is siettették

Vágólapra másolva!

A neandervölgyiek kihalásáról számos elmélet született. Ezek egyike, hogy a neandervölgyieket a modern emberek irtották ki vagy közvetlenül, vagy közvetve.

Origo

Vágólapra másolva!

neandervölgyi kihalás modern ember

Körülbelül 37 000 évvel ezelőtt a neandervölgyiek kis csoportokba tömörültek a mai Dél-Spanyolország területén. Életüket a néhány ezer évvel korábbi olaszországi Flegrei-mezők (Campi Flegrei) kitörése alakíthatta át, amikor a kaldera hatalmas robbanása megzavarta a táplálékláncokat az egész mediterrán térségben.

A neandervölgyiek 34 ezer éve tűntek el

A mindennapi életüket élhették: kőszerszámokat készítettek, madarakat és gombákat ettek, szimbólumokat véstek sziklákba és ékszereket készítettek tollakból és kagylókból. Valószínűleg soha nem vették észre, hogy fajuk utolsó tagjai közé tartoznak.

Kihalásuk története azonban valójában több tízezer évvel korábban kezdődik, amikor a neandervölgyiek elszigetelődtek és szétszóródtak, és végül véget ért közel félmillió éves sikeres életük Eurázsia legeldugottabb régióiban.

34 000 évvel ezelőttre legközelebbi rokonaink ténylegesen kihaltak. Mivel azonban a modern ember és a neandervölgyiek élete időben és térben évezredeken át átfedte egymást,

a régészek régóta töprengtek azon, hogy fajunk vajon szerepet játszott-e legközelebbi rokonaink kihalásában.

Ez történhetett közvetlenül, például erőszak és háborúk révén, vagy közvetve, betegségek vagy az erőforrásokért folytatott versengés révén. Most a kutatók megfejtik a rejtélyt, hogyan haltak ki a neandervölgyiek - és milyen szerepet játszott fajunk a pusztulásukban.

„Azt hiszem, végre valóban tudjuk, mi történt a neandervölgyiekkel” - mondta Shara Bailey, a New York-i Egyetem biológiai antropológusa a Live Science-nek.

Az évtizedes kutatások összetett képet mutatnak

Sok tényező - beleértve a neandervölgyi csoportok közötti versenyt, a beltenyészetet és igen, a modern embereket is - együttesen segített eltüntetni legközelebbi rokonainkat a bolygóról.

Amikor a modern ember és a neandervölgyiek több tízezer évvel ezelőtt találkoztak, az utóbbiak valószínűleg már bajban voltak. Genetikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a neandervölgyieknek kisebb volt a genetikai diverzitása és a csoportmérete, mint a modern embereké.

„Genetikailag az egyik nagy nyom, amit kapunk a heterozigozitás gondolata” - mondta Omer Gokcumen, a Buffalói Egyetem evolúciós genomikusa a Live Science-nek. Az egyén egy gén két példányát, azaz allélját kapja mindkét szülőtől. Az egyének akkor heterozigóták egy adott gént illetően, ha mindkét szülőtől eltérő allélt örökölnek.

A neandervölgyiek kis közösségeiben, amelyekben egy-egy csoportban kevesebb mint 20 felnőtt egyed volt, több beltenyésztés történt. Ez azt jelenti, hogy kevesebben örökölték egy gén különböző változatait a szülőktől, és ezért alacsony volt a heterozigozitásuk.

A genetikai kutatások szerint a neandervölgyieknek sok problémás mutációjuk volt, ami valószínűleg befolyásolta a túlélésüket.

A neandervölgyi csecsemők halálozási arányát becslő kutatók azt találták, hogy e gyermekek túlélési arányának akár 1,5%-os csökkenése 2000 éven belül a populáció kihalásához vezethet - mondta April Nowell, a brit-kolumbiai Victoria Egyetem paleolitikus régésze a Live Science-nek.

Míg a neandervölgyiek populációi elkezdtek csökkenni, és végül kis, elszigetelt csoportokká alakultak, amelyeknek nem volt meg az egyre betegebb csecsemőik ellátásához szükséges társadalmi támogatásuk, addig a modern emberi csoportok gyorsan terjeszkedtek Európában.

Neandervölgyiek és emberek: rossz párosítás?

Eurázsiában 135 000 és 100 000 évvel ezelőtt két időszakban a neandervölgyiek majdnem kipusztultak. De talpra álltak, és átvészelték ezeket a hideghullámokat és a tájak ebből eredő változásait.

„A neandervölgyiek túlélték ezeket a megpróbáltatásokat” - mondta Bailey. „Csak akkor tűntek el, amikor a Homo sapiens további nyomása alatt végül kihaltak.”

Az időben és térben való átfedés miatt a kutatók korábban úgy gondolták, hogy a modern emberek közvetlen szerepet játszottak a neandervölgyiek pusztulásában a háborúk vagy az újszerű betegségek révén.

A neandervölgyi csontvázakon van némi bizonyíték az erőszakra. Egy 36 000 évvel ezelőttről származó, a franciaországi St. Césaire-ből származó fiatal felnőtt férfi a feje tetején egy éles eszköztől származó törést szenvedett, egy idősebb, az iraki Shanidar-barlangban talált, körülbelül 50 000 évvel ezelőttről származó férfi bal bordáján pedig egy részben gyógyult szúrt seb volt.

Azt azonban nem lehet megmondani, hogy a modern ember vagy más neandervölgyiek okozták ezeket az erőszakos sérüléseket. Hacsak a régészek nem találnak olyan lelőhelyet, ahol a neandervölgyiek egyértelműen egy modern ember által elkövetett mészárlás áldozatai, nem lehet arra következtetni, hogy a modern ember által elkövetett erőszak volt a neandervölgyiek kihalásának fő oka.

Arra sincs genetikai bizonyíték, hogy a modern ember betegségei ölték volna meg a neandervölgyieket, bár sok immunrendszerrel kapcsolatos génünk közös.

Például olyan neandervölgyi géneket örököltünk, amelyek fogékonnyá tesznek minket az olyan autoimmun betegségekre, mint a lupusz és a Crohn-betegség, valamint a súlyos COVID-19-re.

A jövőbeli genetikai elemzések feltárhatják a betegségek lehetséges szerepét a neandervölgyiek pusztulásában - mondta Gokcumen.

Intelligensebb lehetett a modern ember

De nem a háború és a járvány a kizárólagos módja, amivel a modern ember okozhatta a neandervölgyiek eltűnését. Amikor két csoport találkozik, a versengés tragikus végkifejlethez vezethet.

A neandervölgyi leletek, például medálok és metszetek azt mutatják, hogy a neandervölgyiek intelligensek voltak. Új kutatások szerint azonban jelentős különbségek vannak a H. sapiens és a neandervölgyiek agya között. A modern embereknek több idegsejtjük van a magasabb szintű gondolkodás szempontjából kulcsfontosságú agyi régiókban, és idegsejtjeik jobban összekapcsolódnak - ami azt jelenti, hogy a modern ember valószínűleg gyorsabb gondolkodásra volt képes.

A neandervölgyiek nyelvi feldolgozásának nagyobb nehézségével kombinálva ez azt jelentheti, hogy a modern ember előnyben volt a kulcsfontosságú feladatokban, például a vadászatban és az élelemszerzésben

- mondta Nowell. És bár a neandervölgyiek rendkívül elszigetelt csoportjai biológiai hátrányt jelenthettek, valószínűleg kulturális hátrányuk is volt.

Mivel egyre több a bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek évezredeken át rendszeresen érintkeztek egymással, sok kutató szokatlan helyen keresi a választ arra, hogy mi történt a neandervölgyiekkel: egy elméletet, amelyet először Fred Smith paleoantropológus és kollégái terjesztettek elő 35 évvel ezelőtt.

Beolvasztották az emberek a neandervölgyieket?

„Azzal a felvetéssel állt elő, hogy volt génáramlás és a neandervölgyiek lassú asszimilációja az emberi populációkba” - mondta Tom Higham, a Bécsi Egyetem régészkutatója.

Lényegében a két csoport egyszerűen megszokta, hogy együtt lógnak egymással, és ahogy egyre több ember költözött Eurázsiába, végül a nagyobb populációjuk elnyomta a neandervölgyieket, akiknek a vonalai kihaltak.

Ezt az elképzelést támasztja alá egy tanulmány, amely szerint a H. sapiens egyszerűen beolvasztotta a neandervölgyieket a populációnkba. Ily módon eltüntethettük a neandervölgyieket, mint különálló csoportot - azáltal, hogy a megmaradtak egy részét a családunk részévé tettük.

De jelenleg nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy emberek és neandervölgyiek hosszabb ideig éltek volna együtt ugyanazon a helyen.

Génjeiket megosztották, de a régészeti bizonyítékok nem mutatják, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek közös otthont vagy olyan szoros társadalmi kapcsolatokat tartottak volna fenn, amelyek szükségesek ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a neandervölgyieket beolvasztottuk a saját populációnkba.

„Néhány neandervölgyi populáció kihalt, néhányat lemészároltak, néhányan kapcsolatba léptek egymással, néhányan pedig csak eszmét cseréltek” - mondta Sang-Hee Lee, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem biológiai antropológusa a Live Science-nek.

„Az igazán izgalmas kérdésekre, mint például ’Miért tűntek el a neandervölgyiek?’ ’Miért haltak ki?’, már nem lehet egyetlen átfogó elmélettel előállni” – mondta Lee. „A neandervölgyiek egészének nem volt egységes, közös sorsa.”