Gyerekkorában még dadogott a nagy magyar színész

színházban szék a színpadon

Őze Lajos nem csupán színész volt, hanem a színjátszás megszállottja is, akinek a szereplés soha nem jelentett könnyed mulatságot. Az irodalom és a zene volt számára a gyógyír, melyek segítségével legyőzte belső démonait. Legendás filmszerepei és színpadi alakításai, mint A tanú Virág elvtársa vagy Az ötödik pecsét Gyurica Miklósa, a magyar filmtörténet meghatározó alakjává tették.

Őze Lajos magát színjátékosnak nevezte, de a színház sosem volt könnyed játék számára, sokkal inkább jelentett kemény munkát, maximális „odaszánást” és folyamatos fegyelmet. Szentesen született, ahol nehéz körülmények között nőtt fel. Nemcsak a 20. század politikai és társadalmi változásai, hanem a családi problémák is nyomot hagytak rajta. 

Óvodás korában dadogni kezdett a korai traumák hatására, ami további küzdelemmel járt, miután iskolapadba került.

Bár érdeklődő és jó tanuló volt, tudását nem tudta megmutatni, társai pedig gyakran gúnyolták. 

a Magyar Rádió stúdiója, Őze Lajos színművész és Varga Géza rendező. (1973)
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Gyógyító irodalom, gyógyító zene 

Őze ezért az olvasáshoz fordult és könyvet könyvre halmozva tapasztalta meg az irodalom gyógyító erejét. Minél többet olvasott, a torkában feszülő görcs úgy engedett ki. Az olvasás mellett a zene jelentett segítséget: a kis Lajos énekelt, ha a belső feszültsége elhordozhatatlanná vált számára. A dadogó kisfiú egymaga küzdötte le beszédhibáját és a szentesi technikum elvégzése után felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára.

A gyermekkor – ahogy így felnőtt fejjel visszaemlékszem – rettenetes volt. És mégis, valahogy azóta is innen merítek, mert ezek az évek valami megmagyarázhatatlan dolgot hoztak ki belőlem” 

– mondta. 

„Jolly Joker” a színpadon 

A főiskolai éveket követően bevonult katonai szolgálatra, majd annak vége után Miskolcra szerződött. 1959-ben már a Nemzeti Színházban játszott, ahol haláláig a társulat tagja maradt. Sokoldalú színészként a legkülönbözőbb szerepek találták meg. A Bánk bánban Biberach, majd Tiborc szerepét alakította, de volt Tudós a Csongor és Tündében. Shakespeare számos drámájában láthatta a közönség, II. Richárd címszerepét formálta meg, de a Vízkereszt vagy amit akartok és a Rómeó és Júlia előadásokban is játszott.

Ugyanakkor magyar szerzők, például Illyés Gyula vagy Németh László darabjaiban is emlékezetes alakítást nyújtott. 

az MTV stúdiója, a Pavel Szpaszov: Zaharij ikonfestő bűnös szerelme című műve alapján készülő tévéfilm forgatása. Előtérben Haumann Péter és Őze Lajos színművészek, mögöttük Bornyi Gyula operatőr és Dömölky János rendező. (1971) 
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

A színpadi szerepek mellett filmszínészként is remekelt olyan korszakos alkotásokban, mint A szegénylegények, A tanú vagy Az ötödik pecsét. Virág elvtárs legendás sorai A tanú című filmből máig előkerülnek. Gyurica Miklós nagyon finoman megformált karaktere pedig igazán megmutatta Őze Lajos zsenialitását Az ötödik pecsét című alkotásban. 

Maximalizmusa nem ismert határt. A színpad és a közönség tisztelete miatt várta el magától, hogy mindig a lehető legmagasabb szintet nyújtsa

Mérhetetlenül tisztelem a közönséget, és azért vagyok, hogy arra az időre, amíg megtisztelnek azzal, hogy beülnek, lehetőleg elhitessem velük azt, amit csinálok. Legyen az bármi, és ezért vagyok maximalista önmagammal szemben” 

- vallotta egy interjúban. 

Méltósággal viselt kihívások 

Ahogy élete első, úgy utolsó évei is nehézségek között teltek. Nyirokrákban szenvedett, de a betegség nem akadályozta meg abban, hogy a színpadon és a kamerák előtt továbbra is a maximumot nyújtsa szeretett közönségének. Ugyanakkor fájdalmai ekkor már mentális kihívást jelentettek számára. 

a felvétel a Hanyatt-homlok című film forgatásakor készült, Vajda László, Őze Lajos és Helyey László színművészek. (1983)
Fotó: Fortepan/Révész György (adományozó), Hegyi Gábor (szerző)

A magába zárkózó színészt gyakran gyötörte depresszió, ilyenkor az alkoholhoz nyúlt vigaszért. 

Három házasságot kötött, utolsó feleségétől születtek fiai, akik apjuk ellenkezését figyelmen kívül hagyva szintén művészeti pályát választottak. Őze Gábor operatőr, míg Áron színész, rendező és színházigazgató lett, mindketten fiatalon elvesztett édesapjuk örökségét ápolva alkotnak. Mindössze 49 éves volt a halálakor, 1984. október 21-én a nagy magyar színész.