A hazai kutatók két fázisban vizsgálták a Test Megbecsülése Kérdőív érvényességét és megbízhatóságát. Az első vizsgálat során 465 egyetemista nő vett részt egy online felmérésben, ahol a test megbecsülésének kapcsolatát mérték az önbecsüléssel, a testi válaszkészséggel, valamint a kozmetikai műtétek iránti nyitottsággal. Az eredmények alapján a test megbecsülése (tehát a pozitív testkép) szoros összefüggést mutatott az önbecsüléssel és a testi válaszkészséggel – azaz, a testi érzetek tudatosításának képességével, derült ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóanyagból.
A Magyar Pszichológiai Szemle tudományos lapban publikált, második vizsgálatban 102 egyetemista nő vett részt, és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) Pszichológia Doktori Iskolájának hallgatója, valamint témavezetője egy előhangoláson alapuló kísérletet alkalmaztak, hogy feltérképezzék, miként befolyásolják a testtárgyiasító üzenetek a testmegbecsülést. Kiderült, hogy azok a résztvevők, akik testtárgyiasító üzenetekkel találkoztak, alacsonyabb pontszámokat értek el a testmegbecsülés terén, míg a testpozitív üzenetek kedvezőbb testmegítélést eredményeztek.
A pozitív testkép nemcsak önmagunk elfogadását segíti, hanem egyfajta védelmi mechanizmusként is működik a média által sugallt vékonyságideállal szemben
– emelte ki a legfontosabb eredményt Őry Fanni, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza.
Témavezetője, dr. Meskó Norbert hozzátette: a Test Megbecsülése Skála (BAS2) magyar változatának alkalmazása nem csupán a pozitív testkép mérésében bízható, de pozitív megfogalmazása miatt segíthet a mentális egészség megőrzésében is, különösen a közösségi médián felnövő fiatalok esetében.
A PTE tudósai szerint a pozitív testkép kialakításának elősegítése és megszilárdítása fontos szerepet játszhat a testképzavarok és az ezekből fakadó problémák, például a szorongás, depresszió vagy étkezési zavarok megelőzésében.
A pozitív testképre vonatkozó eredmények összefoglalása: