Római gladiátorok: mi az igazság?

Vágólapra másolva!

Ridley Scott várva-várt új filmjének előzetesében a főszereplő, Paul Mescal gladiátorként indul harcba "Róma valaha épített legnagyobb templomában, a Colosseumban”. Az 1. században épült hatalmas Colosseum falai között a Gladiátor folytatásában éppen úgy láthatjuk római gladiátorok tengeri ütközetét, mint orrszarvúval vívott életre-halálra menő közelharcát. De mi ebből a történelmileg is helytálló igazság, és mi az, amit csak a film alkotóinak fantáziája szült? Az ókori Rómával foglalkozó történészek erre adott válasza több mint érdekes.

Elter Tamás

Vágólapra másolva!

Colosseum gladiátor római Titus orrszarvú

Az ókori Róma máig fennmaradt egyik legimpozánsabb épületét, a Colosseumot Titus császár jelenlétében i. sz. 80-ban avatták fel grandiózus ünnepi játékok keretében. A Forum Romanum délkeleti végén álló monumentális építményt eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mert az i. sz. 69-től uralkodó Flavius-dimasztia alapítója, Vespasianus császár rendelte el felépítését a „szenátus és a római nép dicsőségére”. (A Colosseum nevet a hírhedt császár, Néró gigantikus aranyozott szobra után kapta, ami az amfiteátrum helyén állt mindaddig, amíg a zsarnok bukása után le nem rombolták.) Amikor Vespasianus utódja, Titus császár megnyitotta a Colosseumot, a grandiózus ünnepi játékok alkalmából közel ötezer vadállatot hajtottak ki az amfiteátrum küzdőterére, a legendás római gladiátorok néztek velük farkasszemet.

Római gladiátorok - Egy képkocka Ridley Scott Gladiátor 2 című év végén bemutatásra kerülő mozifilmjéből — Egy képkocka Ridley Scott Gladiátor 2 című év végén bemutatásra kerülő mozifilmjéből
Fotó: BFA / Aidan Monaghan / Paramount

Mekkora a történelmi hitelesség a Gladiátor 2 filmben?

A római gladiátorok veszélyes vadállatokkal, köztük oroszlánokkal, medvékkel vagy tigrisekkel vívott életre-halálra zajló küzdelme az amfiteátrumi játékok egyik legnépszerűbb attrakciójának számított. A neves angol filmrendező, Ridley Scott 2000-ben bemutatott nagy sikerű „Gladiátor” című filmjének folytatásában, a hamarosan debütáló Gladiátor 2-ben a Colosseum falai között megvívott állatviadalos jelenetek lesznek az alkotás leglátványosabb részei a film előzetese alapján.

Ridley Scott (a kép bal szélén) a Gladiátor 2 rendezője ismét a római gladiátorok világába röpíti vissza a nézőket
Fotó: Wikimedia Commons/Gage Skidmore

Egy valami biztos; ahogy a filmben látható, úgy aligha lovagolhattak meg rinocéroszt a Colosseum porondján küzdő római gladiátorok. Viszont ismert olyan ókori feljegyzés, ami arról tudósít,

hogy a Colosseum i. sz. 80-ban történt felavatásakor a küzdőtérre hajtott állatok között valóban volt orrszarvú is.

Ez a rinocérosz azonban nem a gladiátorokkal, hanem más állatokkal, bikával, medvével, bölénnyel, oroszlánnal, valamint két tinóval viaskodott. Az ókori Rómából más olyan egyéb feljegyzések is ismertek, amelyek a gazdag patríciusok menazsériáiban, illetve császári vadasparkokban tartott orrszarvúakról emlékeznek meg, mint rendkívül különleges és ritka egzotikus állatokról.

Orrszarvúval nem, de egymással és oroszlánokkal harcoltak a római gladiátorok

Az ókori rómaiakat mindig is érdekelték a távoli vidékek egzotikus vadállatai.

Az ezzel kapcsolatos első fennmaradt feljegyzés i. e. 275-ből származik, ami befogott elefántok közszemlére tételéről ír. Az egzotikus állatok bemutatása az ezt követő csaknem egy évszázad során még erőszakmentesen történt az ókori Rómában.
Az i. e. 2. század elejéről, 186-ból származik az első állatviadalról szóló leírás,
i. e. 169-től kezdve pedig a vadállat-viadalok a Római Köztársaság állami ünnepeinek hivatalos részévé váltak.
Az ókori római birodalom császárkorában (i. e. 27-től i. sz. 476-ig) vált különösen népszerűvé a távoli vidékekről származó egzotikus vadállatok befogása és a cirkuszi látványosságként az arénákban való felléptetése gladiátorküzdelmek részeseiként.

Római gladiátorok tigrissel küzdenek egy ókori római falfestményen
Fotó: Wikimedia Commons

Róma az állatviadalokkal az impérium hatalmát és kiterjedését is demonstrálni akarta. Ennek jegyében sok ezer Afrikában befogott nagyvadat hozattak a római arénákba, a nép szórakoztatása céljából. Az állatviadalokban elhullott vadak húsát pedig kimérték a közönség között. A történelmi hitelesség, illetve pontosság kedvéért azonban azt is meg kell említeni, hogy noha a közgondolkodásban mind a mai napig úgy maradt fenn, hogy az arénába engedett vadállatokkal is a gladiátorok küzdöttek meg,

de valójában a rómaiak nem gladiátorokkal,

hanem az állatviadalokra speciálisan kiképzett, hosszú dárdával felszerelt és vadászoknak (venetario) nevezett küzdőkkel engedték össze az állatokat az arénák porondján. A cirkuszi állatviadalokon (venatio) gyakran csak különböző vadakat, így például oroszlánokat és elefántot, vagy medvéket és bikákat eresztettek egymásra a venetáriók részvétele nélkül.

A római gladiátorok nem lovagoltak orrszarvún, de tengeri csatát valóban vívtak a Colosseumban

Történelmi szempontból sokkal hitelesebb a Gladiátor 2-ben bemutatott, a Colosseum elárasztott porondján zajló tengeri ütközet, ami a valóságban is megtörtént. A naumachia, vagyis a nép szórakoztatására megrendezett tengeri ütközet kétségkívül a Colosseumban lezajlott leglátványosabb harci játék volt, ami egyben az ókori Róma hihetetlenül fejlett mérnöki tudásának is kézzelfogható bizonyítéka. Az ilyen fajta látványosság színpadra állítása azonban a szórakoztatás rendkívül költséges válfajának számított, ezért csak különleges alkalmakkor rendeztek tengeri ütközeteket az erre a célra kiásott nagy mesterséges medencékben, vagy pedig az arénák vízzel elárasztott küzdőterén.

Naumachia, vagyis megrendezett tengeri ütközet az ókori római birodalom korából
Fotó: Wkimedia Commons/Ulpiano Checa

A feljegyzések szerint az első naumachiát Julius Caesar rendezte i. e. 46-ban, és ezt a hagyományt a császárkorban az utódai is folytatták. A nép szórakoztatására így többek között Augustus, Claudius, illetve Néró is szervezett naumachiát, Titus pedig Róma szívében, a Colosseum vízzel elárasztott hatalmas küzdőterén az egymással harcoló gályák látványával nyűgözte le a római polgárokat. A Gladiátor – II-ben bemutatott és a Colosseumban zajló tengeri ütközet tehát egyáltalán nem a szárnyaló rendezői fantázia szülte fikció, hanem a valóságban is megtörtént esemény volt.