Először találtak borostyánt az Antarktiszon

Feltételezett fakéreg töredékek. Az antarktiszi borostyán kiváló minőségű.

Fotó: Johann P. Klages

Körülbelül 90 millió évvel ezelőtt a Déli-sarkon megfelelőek voltak az éghajlati feltételek a gyantatermelő fák számára. Az Alfred Wegener Intézet és a TU Bergakademie Freiberg által vezetett kutatócsapat publikált egy dolgozatot az Antarctic Science magazinban egy a Déli-sarkon felfedezett borostyánról. Mostanáig volt egy rés a borostyánfelfedezések világtérképén: a Déli-sark. De ez most megszűnt a két intézet kutatóinak köszönhetően.

Dolgozatukban leírják azt a borostyánt, amit egy üledékmagban fedeztek fel, egy körülbelül 5 centiméter vastag lignitrétegben.  Az üledékmagot a Polarstern kutató jégtörővel végzett expedíció során nyerték ki 946 méteres vízmélységből 2017-ben a MARUM-MeBo70 tengerfenéki fúrószerkezettel. Mivel a borostyánt a Fenyő-sziget-öbölben találták, a “Fenyő-sziget borostyán” nevet adták. (Pontos helyszín: déli szélesség 73.57° és nyugati hosszúság 107.09) Az elemzett borostyán töredékek által közvetlenül bepillanthatunk azokba a környezeti kondíciókba, amik 90 millió évvel ezelőtt a Déli-sark nyugati részén uralkodtak. 
A felfedezésből jobban megismerjük a kréta időszaki Déli-sark közeli mocsaras, tűlevelűben gazdag, mérsékelt esőerdők környezetét.

Feltételezett fakéreg töredékek. Az antarktiszi borostyán kiváló minőségű.
Fotó: Johann P. Klages / Alfred-Wegener-Intézet

 

 

A borostyán valószínűleg tartalmaz eredeti fakéreg maradványokat

 

Egy bizonyos ponton mind a hét kontinensen olyan éghajlat volt, ami lehetővé tette a gyantatermelő fák túlélését. A kutatók célja az, hogy többet megtudjanak az erdei ökoszisztámáról – vajon leégett-e, vajon találnak-e életre utaló nyomokat a borostyánban? Az analizálást visszavert fény mikroszkóppal és fluoreszkáló mikroszkóppal végezték. Ehhez az forrásanyagot levegőn kellett szárítani és óvatosan, nagyjából 1 milliméter átmérőjű töredékekre kellett felszeletelni. Az elemzés során izgalmas struktúrákat fedeztek fel. Az antarktiszi borostyán valószínűleg tartalmaz eredeti fakéreg maradványokat mikorzárványok formájában. Tekintve szilárd, átlátszó részecskéit, a borostyán kiváló minőségű, ami azt mutatja, hogy a felszínhez közel temetődött el, mivel a borostyán szétszóródik a növekvő hőstressz és temetési mélység alatt. A csapat patológiai gyantafolyásra utaló jeleket is felfedezett. A gyanta a fák védelmi stratégiája, hogy elzárják a paraziták, vagy erdőtüzek által károsodott kérget; a kémiai és fizikai gát megvédi a rovarok támadásától és a fertőzésektől. A gyanta egy közvetlen növényi termék, elsősorban a nyitvatermők által a növényen belül, vagy a növény felszínére kiválasztott illékony és nem illékony vegyületek zsírban oldódó keveréke. Vannak olyan növények, amik mizonyos körülmények között fosszilizálódnak és a geológiai lemezekben borostyánkánt maradnak fenn.

 

(Forrás: Alfred-Wegener-Intézet: https://www.awi.de/en)