Gyógyíthatatlan betegséget okozhatnak a rémálmok

Az ember élete során átlagosan hat évet tölt álmodással, mégis meglepően keveset tudunk arról, miért álmodunk, hogyan hozza létre az agy az álmokat, és milyen jelentőségük van ezeknek az egészségünkre, különös tekintettel az agy állapotára nézve. Egy nemrégiben közölt tanulmány szerint a gyakori rémálmok akár bajt is jelezhetnek.

A kutatás során több mint 3200 amerikai egészségügyi adatát elemezték, a vizsgálat kezdetén az alanyok egyike sem szenvedett demenciában. A résztvevőket átlagosan kilenc évig követték nyomon, és arra keresték a választ, hogy a gyakori rémálmok növelhetik-e a demencia kialakulásának kockázatát.

A gyakori rémálmok komoly bajt jelezhetnek
Fotó: Science Photo Library via AFP

Az eredmények szerint azok a középkorúak, akik heti rendszerességgel tapasztaltak rémálmokat, négyszer nagyobb eséllyel mutatták a szellemi hanyatlás tüneteit az elkövetkező évtizedben. Idősebbeknél a rémálmok kétszeresére növelték a demencia diagnózisának valószínűségét.

A férfiaknál erősebb összefüggést találtak a rémálmok és a szellemi leépülés között

Különösen érdekes, hogy a férfiaknál sokkal erősebb összefüggést figyeltek meg, mint a nőknél. Az idősebb férfiak esetében például az ötszörösére nőtt a demencia kockázata a gyakori rémálmokat tapasztalók körében, míg a nőknél ez az arány mindössze 41%-kal emelkedett – ismerteti a The Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent kutatást a Science Alert.

A kutatók nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a rémálmok közvetlenül okozzák-e a demenciát, vagy csupán korai figyelmeztető jelek. Mégis, a felfedezés fontos, mivel a visszatérő rémálmok kezelése már most is lehetséges, például kognitív viselkedésterápiával vagy relaxációs technikák segítségével. Ezek a módszerek bizonyítottan csökkentik az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó, az agyban lerakódó kóros fehérjék – például a béta-amiloid – felhalmozódását, amelyeket a betegség egyik fő okának tartanak. 

Dokumentált esetek is mutatják, hogy a rémálmok kezelése javította a memóriát és a gondolkodási képességeket.

A következő lépések a kutatásban arra irányulnak, hogy a fiatalabb korosztály álmait is megvizsgálják, és kiderítsék, lehet-e kapcsolat a korai életkorban tapasztalt rémálmok és a későbbi demencia között. Ezenkívül azt is kutatni fogják, hogy az álom egyéb jellemzői, például az álmok gyakori felidézése vagy élénksége, segíthetnek-e a demencia kockázatának meghatározásában.

Ezek az eredmények nemcsak a demencia és az álmodás közötti kapcsolat jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, hanem új lehetőségeket is nyithatnak a korai diagnózis és beavatkozás terén, miközben közelebb visznek minket az álmodás titokzatos jelenségének megfejtéséhez.